Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 119 sajtóközlemény a tárgyaláson történteknek hü és igaz szellemű közlésének volna tekinthető, nem történt volna meg, és így a vádlott a fenti jogelveknek szem előtt tartásával a St. 44. §-ára figyelemmel nem volna felmenthető, a vádlott által a valóság bizonyítása iránt előterjesztett kérelem tárgyában kell határozni, s e tárgyban döntés és további szabályszerű eljárás után kell újabb határozatot hozni . . . = Kúria : Hű szellemű és igaz közlésről csak akkor van szó, ha a nyilvános tárgyalás lefolyása akként adatik le, hogy minden lényeges valóság meg van a közleményben, ez csak az igazat és teljes mértékben az igazat tartalmazza (BDtár XXIV. 190.). 148. I. Sajtó útján elkövetett rágalmazás esetében sajtójogi szempontból a vádlottnak tette nem az egész sajtóközlemény, hanem ennek csupán azon részei, amelyek miatt a vádló vádat emelt. — 77. Vád tárgyává tett valamely kijelentésnek nem tulajdonítható más, különösen pedig súlyosabb értelem, mint amit annak szövege tényleg kifejezni akar, és a Bv. 16. §-ában biztosított mentesség szempontjából sem kell a vádlottnak többet bizonyítania, mint amit ő állított. (Kúria 1933. okt. 4. B I. 3552/1933. sz.) Indokok .... A panasz a Bp. 385. § 1. c) pontjában meghatározott semmisségi okra alapítottnak tekintendő azért, mert az alsóbíróságoknak azt az állásfoglalását sérelmezi, hogy a magánindítvány a vádbeli cikknek egyes tényállításai tekintetében elkésett. Az alsóbíróságoknak az az eljárása ugyanis, hogy a valóság bizonyítását ezen tényállítások tekintetében el nem rendelték, már csupán az anyagi jog kérdésében (Btk. 112. §) való fenti állásfoglalásnak következménye volt. A panasz alaptalan. A Bp. 566., 570. és 574. §-aiból, valamint a Bpn. 37. §-ából nyilvánvaló ugyanis, hogy sajtójogi szempontból a vádlottnak tette nem az egész sajtóközlemény, hanem ennek csupán azon részei, amelyek miatt a vádló vádat emelt. (K. 9285/1927., 9341/1927. és 2518/1928. sz. hat.). Amennyiben tehát a vád tárgya magánindítványra üldözendő bűncselekmény, a sértettnek a Btk. 112. §-ában említett naptól számított három hónap alatt indítványát a sajtóközleménynek mindazon kitételeire vonatkozólag elő kell terjeszteni, amelyek miatt a vádat emelni és fenntartani szándékozik. Az irányadó tényállás szerint azonban a sértett följelentésében kifejezetten a sajtóközleménynek csupán egy tényállítását (t. i. hogy ellene csekkcsalás és szőnyeglopás miatt bűnvádi eljárás folyik) tette panasz tárgyává, s ily értelemben tett magánindítványát a fenti három hónap alatt más tényállításra ki nem terjesztette, sőt még nyolc hónap után beadott vádiratában sem jelölte meg határozottan a vád tárgyává tett tényállításokat, hanem csak a vádtanács felhívására — a vádbeli cikk megjelenése után több mint egy évvel — beadott kérvényében tette kifejezetten vád tárgyává a cikknek némely azon tényállítását is, amely miatt magánindítványt nem terjesztett elő ; nem tévedtek tehát az alsóbíróságok, mikor ezekre a tényállításokra vonatkozólag