Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

H6 Büntetőjogi Döntvénytár. teendője volt az adóbehajtás ellenőrzése, az ellenőri teendő pedig szintén az adókezelés körébe tartozik, minthogy V. Pál az adópénzeket továbbítás végett a vádlottnak nem mint magánszemélynek, hanem mint adóügyi jegyzőnek, ellenőrző közegnek a köztük fennálló hivatali összeköttetésnél fogva adta át, minthogy a 48. számú kú iai TÜH szerint a községi jegyző, aki adóilleték vagy más köztartozás lerovásául a községbeli lakosok által kezeihez fizetett pénzt hivatali minőségben a községi bíró vagy pénzbeszedő távollétében, sőt esetleg jelenlétében is átvesz, hivatali hatalmának körében jár el és hivatali cselekményt teljesít, minthogy végül az a körülmény, hogy a vádlott nem közvetlenül az adófizetőktől, hanem közvetve a pénzbeszedőtől és jegyzőtársától vette fel az adópénzeket továbbítás végett, a vádlott ténykedésének hivatalos jellegét meg nem szüntette, tévedett a kir. ítélőtábla, midőn a vádlott cselekményét nem a Btk. 462. § első bekezdésében meghatározott hivatali sikkasztás bűntettének, hanem csupán a Btk. 355. és 356. §-aiban meghatározott közönséges sikkasztás bűntettének és vétségének minősítette . . . = V. ö. Kúria : BDtár XXV. 3. — A 48. számú TÜH-ot 1. BHT 78. 145. Törvényes hatáskörében működő hatósági közegnek netán szabálytalan eljárása ellen a törvény rendes útján kell orvoslást keresni, de erőszakkal vagy fenyegetéssel nem szabad akadályozni az eljárást. (Kúria 1933. aug. 29. B III. 1744/1933. sz.) Indokok : . . . A község által a pénzügyigazgatóság utasítása folytán az adóvégrehajtások foganatosítására és a lefoglalt zálogtárgyak beszállítására alkalmazott községi alkalmazott a hatóságnak közege. Ha a hatósági közeg eljárása netán szabálytalan is lett volna, a vádlott ez ellen csak a törvény rendes útján kereshetett volna orvoslást, ez azonban — még ha való lett volna is — nem jogosította fel a vádlottat, hogy a hatóság közegét a hatóság meghagyásának végrehajtásában akár erőszakkal, akár fenyegetéssel akadályozza . . . = Ugyanígy Kúria : B. Dtár V. 229. — V. ö. még B. Dtár IV. 153. és VI. 176. 146. Kellő ténybeli alap a Bv. 20. §-a alkalmazásában nem jelenti azt, hogy a feljelentőnek minden bizonyíték rendelkezésre álljon a sértett elítéléséhez, hanem elegendő az, hogy a bűnvádi eljárás megindításához alapos gyanú forogjon fenn. (Kúria 1933. szept. 20. B II. 1384/1933. sz.) Indokok AS. Henrik cég tulajdonosai T. Rezső vádlott és T. Lajos voltak, F. Márk vádlott pedig cégvezető volt. A cég előbb csak mezőgazdasági és ipari vállalkozásokkal foglalkozott. A cég tulajdonosai 1924. évben határozták el a bankügyletekkel való intenzívebb foglalkozást és e végett alkalmázták K. Gyula sértettet, aki a bankügyleteket kizárólag, éspedig T. Lajos