Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 115 Jcifakadás azonban nem az alkotmány egyik alapintézménye ellen irányul, hanem csupán az országgyűlésnek az úri osztályhoz tartozó tagjait sérti. —77. Ugyanabban a beszédben az állam és társadalom törvényes rendje, továbbá a magántulajdon ellen elkövetett izgatás esetében az 1921: III. te. 5. §-ában és a Btk. 172. §-ában meghatározott bűncselekmények anyagi halmazatát kell megállapítani. (Kúria 1933 szppt> 2() B j 2950/1933. sz.) Indokok : ... Az a kijelentés, hogy «minek az a sok úr az országházban, mikor azok mind sikkasztanak), a Btk. 173. §-ában meghatározott bűncselekmény jelenségeit nem tünteti fel. E bűncselekmény ugyanis (. . . Mint a fejben . . .) e cselekmény üldözéséhez szükséges magánindítványt pedig nem terjesztették elő. E részben tehát meg kellett semmisíteni az alsófokú bíróságok ítéletét és a vádlottat a Btk. 173. §-ával összefüggésben a vád alól fel kellett menteni. A vádlott azzal a kijelentésével, hogy : «bár már két év előtt rossz lett volna a búzatermés, hogy eljöhetett volna az, aminek már előbb el kellett volna jönnie, a proletárdiktatúra)), az állam és társadalom törvényes rendjének felforgatására, az ú. n. proletárosztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére izgatott. A vádlottnak ama szavai, hogy «akkor lesz egyenlőség, ha az uraktól a birtokot elveszik és a nép között egyenlően szétosztják), a Btk. 172. § második bekezdésébe ütköző, a tulajdon intézménye ellen való izgatást valósítják meg. A vádlottnak most elősorolt kijelentései az említett két bűncselekménynek tényálladékát akként valósítják meg, hogy a bűncselekmények tény elemei nem folynak össze, s nem forog fenn a büntetőjogilag védett érdek azonossága sem, mert az 1921 : III. tc. 5. §-ának védelmi tárgya az egész állam és társadalom törvényes rendje a Btk. 172. §-ának jelen esete pedig csupán a magántulajdont védelmezi. . . = Kúria : Csak az alkotmány egyes intézményeinek létjoga elleni lázítás esik a Btk. 173. §-a alá (EH BHT 340.), politikai pártnak bár durva modorú megtámadása vagy az intézmény kezelőinek bár igazságtalan megtámadása azonban e § alapján nem torolható meg (BDtár I. 102., III. 147.) — Kúria : A közös végrehajtási cselekmény nem zárja ki az anyagi halmazat megállapítását, ha a jogtárgy más-más és a védett értékek különböznek (BDtár XXI. 4.). Katonaság elleni izgatás (1921 : III. tc. 5. §) és a katonaság sérelmére elkövetett becsületsértés anyagi halmazata (B. Dtár XXII. 177.). 144. Hivatali sikkasztásban bűnös az adóügyi jegyző, aki a másik jegyző által behajtott és attól továbbítás végett átvett adópénzt eltulajdonította. (Kúria 1933. szept. 12. B III. 1655/1933. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint a vádlott a V. Pál jegyző által behajtott adópénzek továbbítására vállalkozott, azokat azonban rendeltetési helyükre nem juttatta, hanem a saját céljára fordította, tehát jogtalanul eltulajdonította. Minthogy a vádlottnak mint adóügyi jegyzőnek hivatalos 8*