Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

110 Büntetőjogi Döntvénytár. nem lett volna, amennyiben a sértettek feljelentésüket, illetve indítványukat a törvényben meghatározott három évi időn túl, tehát elkésetten terjesztették ték elő. Ugyanis (. . . Mint a fejben ...)... 135. Folytonos, tartós bűncselekményeknél, mint aminő az uzsora vétsége is, az elévülés a jogellenes állapot megszűntének napján kezdődik. Az uzsora vétségének elkövetési cselekedete a hitelezés. A hitelezési viszony pedig perlés esetében fennáll mindaddig, míg az uzsorás követelés érvényesítése akár az uzsorás hitelező végkielégítése, akár annak elállása folytán vagy más egyéb módon meg nem szűnik. (Kúria 1933. jún. 13. B III. 1521/1933. sz.) = Ugyanígy Kúria : BDtár XXV. 96. 136. /. Váltóknak és az ugyanazon jogügylet megkötése céljából kiállított biztosítéki okiratoknak a meghamisítása: a Btk. 403. § 1. pontja alá eső cselekményegység, feltéve, hogy a kérdéses váltók és biztosítási okiratok az érdekelt egyének személyi és a megkötött jogügylet tárgyi azonosságán felül még az ügyleti összeg számszerűségében is teljesen megegyeznek. — II. Hamis váltó és biztosítéki okirat alapján kölcsön csalárd kieszközlése és a kölcsönnek telekkönyvi bekebeleztetése: váltóhamisítás, csalás és közokirathamisítás anyagi halmazata. (Kúria 1933. febr. 16. B III. 5028/1932. sz.) Indokok : . . . Téves a kir. ítélőtáblának a magánokiratok hamisításának a közokirathamisítás bűncselekményébe való beolvadását illetően tett kijelentése azért, mert a magánokirathamisítás bűncselekménye a hamis okiratnak valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte vagy megváltozása bizonyítására történt felhasználásával, így valamely pénzintézethez vagy a telekkönyvi hatósághoz való benyújtásával már be van fejezve. Ha már most a vádlott ezen túlmenően a pénzintézeti tisztviselők fondorlatos tévedésbeejtésével a hamis magánokirat alapján kölcsönt vesz fel, éppúgy, ha a felvett kölcsön a telekkönyvi hatóság által a hamis magánokirat alapján bekebeleztetik, s ezzel a nyilvánkönyvbe valótlan jogi tények vezettetnek be : a vádlott ilyen továbbmenő tevékenysége nem olvadhat bele egyszerűen a magánokirathamisításba, mert az említett többlettevékenységek kívül esnek a bizonyítékul felhasználás fogalmán s betöltik a csalás, illetőleg az értelmi közokirathamisítás tényálladékát is. De viszont a Btk. 400. §-ba ütköző közokirathamisítás tényálladéka sem szívhatja fel magába a mar teljes mérték-