Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. Ili ben megvalósított magánokirathamisítást. A jelen esetben is a Btk. 401. §-ába ütköző tényálladék teljesen megvalósult már akkor, amikor a vádlott -a három hamis váltót és a három hamis biztosítási okiratot a banknak benyújtotta. A vádlott ténykedése azonban —• eltekintve a szintén megállapított csalás bűntettétől — túlment a magánokirathamisítás tényálladéki elemein, mert a kérdéses három okiratban a névaláírás hamisításán felül még a zálogjog bekebelezését is — mégpedig a kapcsolatos váltókban kitett összegeken felül — megengedte. A vádlott ekként a magánokirathamísítási tényálladékokon (három rendebeli váltó és három biztosítéki okirat meghamisítása) kívül megvalósította a Btk. 400. §-ba ütköző közokirathamisítás három rendbeli bűncselekményét is, mely cselekményeket sem a beolvadás, sem a vagylagosság, sem pedig a helyettesítés elve vagy a különös és általános törvény viszonya egy cselekménnyé nem egyesíthet. A kir. ítélőtábla ugyan helyesen állapította meg, hogy a vádlottnak ez a cselekménykomplexuma a váltóhamisítások és az intellektuális közokirathamisítások halmazatát foglalja magában, de téves az a kijelentése, hogy a biztosítéki okiratok meghamisítása a cél egységénél és a sértett érdek azonosságánál fogva beleolvad a Btk. 400. §-ba ütköző közokirathamisításba. A kir. Kúria megítélése szerint ugyanis amint a váltóknak mint magánokiratoknak a meghamisítása nem olvadhat bele a mai tényálladéki ismérvekkel körülírt értelmi közokirathamisításba, úgy a biztosítéki okiratok meghamisításai is, amennyiben azoknak a telekkönyvi hatósághoz benyújtása folytán a telekkönyv mint közhitelű könyv tartalmilag meghamisíttatott, nem olvadnak bele a Btk. 400. §-ban meghatározott közokirathamisításba, hanem az utóbbival •anyagi halmazatban állóknak minősítendők. Arról természetesen lehet szó, hogy a váltóknak és az ugyanazon jogügylet megkötése céljából kiállított biztosítéki okiratoknak a meghamisítása — az ügylet azonosságánál és a cél egységénél fogva — jogi egységbe foglaltassanak, azonban ez a beolvadás, illetőleg jogi egységbefoglalás csak akkor törvényszerű, ha a kérdéses váltók és biztosítási okiratok az érdekelt egyének személyi és a megkötött jogügylet tárgyi azonosságán felül még az ügyleti összeg számszerűségében is teljesen megegyeznek. Ez azonban az adott esetben nem forgott fenn, mert a biztosítási okiratokban a vádlott nem csupán kapcsolatos váltóban kitett összeg erejéig adott bekebelezési engedélyt, hanem azokat meghaladóan a sorrendben nem biztosított kamatok erejéig is. A kir. Kúria a jelen esetben a háromrendbeli váltó és a három rendbeli biztosítási okirathamisítás bűntetteit nem találta egységbe foglalhatóknak . . . = Hasonló : Kúria BDtár XX. 39. 137. /. Az eszközcselekmény nem olvad bele a célcselekménybe, ha az valamely más bűncselekmény fogalmát önállóan vagy a célcselekmény valamely tényálladéki elemével kapcsolatban betölti. — II. Segélyutalványok hamisítása és beváltása: magánokirathamisítás és csalás anyagi halmazata. Nincs elvi akadálya annak, hogy több utalvány hamisítása és beváltása esetében a magánokirathamisítások anyagi halmazata mellett a csalás folytatólagossága állapíttassék meg.