Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 109 ügyben hozott azon határozatok, amelyek a vádiratot a Bp. XV. fejezetben előírt eljárás lefolytatása végett a vádtanács elnökének áttenni rendelték . . *• = A határozatnak jogelvi döntését tartalmazó részét a jelen kötetben 109. sorszám alatt közöltük. 133. A kir. ítélőtábla tanácsülésben is elrendelheti a bizonyítást. A bizonyítás kiegészítése a sértett indítványára is elrendelhető. (Kúria 1933. máj. 18. B III. 2313/1933. sz.) Indokok .... A kir. ítélőtábla tanácsülésben bizonyításkiegészítést rendelt el éspedig tanúk kihallgatását és iratok beszerzését azzal, hogy a fellebbviteli főtárgyalásra és a tanúk kihallgatására határnapot az iratok beérkezése után fog kitűzni. A vádlott ezen végzés ellen írásban felfolyamodással élt azért, mert büntetőperben a vádlott meghallgatása és észrevételezési jogára való figyelmeztetés nélkül semmiféle bírói intézkedés nem történhetik, a jelen esetben pedig a kir. ítélőtábla sem őt, sem védőjét a bizonyítás kiegészítése tárgyában meg nem hallgatta, hanem a sértett egyoldalú kérelmére rendelte el a bizonyítás-kiegészítést; továbbá, mert ez a bizonyításkiegészítési kérelmet a kir. ítélőtábla még az ő és védője jelenlétében sem vonhatta volna tárgyalás alá, mert a bizonyítás kiegészítését a sértett indítványozta, márpedig az eljárás közvádra s nem pótmagánvádra folyván, a sértett bizonyítási indítvánnyal nem élhet, ilyen indítványt csak a kir. főügyész tehetett volna, s az is csak nyilvános szóbeli főtárgyaláson. Semmiféle törvényes intézkedés nincs, mely arra kötelezné a kir. ítélőtáblát, hogy bizonyításkiegészítést csak nyilvános szóbeli fellebbviteli főtárgyaláson rendelhet el s eltiltaná őt attól, hogy ezt tanácsülésben rendelje el. Ellenkezőleg, a Bp. 400. §-ának 6. pontja értelmében a kir. ítélőtáblánál tanácsülésbe tartozik az elintézés, ha a bizonyítás felvétele, illetőleg a törvényszék előtt felvett bizonyításnak ismétlése vagy kiegészítése mutatkozik szükségesnek. Mivel pedig a vádlott és védője a bizonyítás felvételének határnapjáról a Bp. értelmében kell, hogy értesítést kapjanak, módjukban fog állni akkor esetleg kívánt nyilatkozataikat megtenni. Semmiféle törvényes rendelkezés nem tiltja el a kir. ítélőtáblát attól, hogy a sértett kérelmére rendeljen el bizonyításkiegészítést. Ellenkezőleg, a Bp. 50. §-a csak azt rendeli el, hogy a sértett — kivéve a 41. §-ban meghatározott eseteket — nem vehet részt a vád képviseletében, ha a kir. ügyészség képviseli a vádat; mindazonáltal kifejezetten is megengedi, hogy a sértett ily esetben is indítványt tehet bizonyítás felvétele vagy a bizonyító eljárásnak valamely tüzetesen meghatározott irányban való kiegészítése iránt. . . 134. Az 1932: VI. tc. 20. §-ának 3. bekezdése értelmében az ezen törvény hatálybalépése előtt — tehát 1932. június 15-e előtt — elkövetett uzsora vétsége miatt is hivatalból kell a bűnvádi eljárást megindítani. (Kúria 1933. jún. 13. B III. 1521/1933. sz.) Indokok : . . . A védő a Bp. 385. § 1. c) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlott ellen a bűnvádi eljárás megindítható