Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. IX XXXIf. FEJEZET. Okirathaniisítás. Lap 79. A közokirathamisítás megállapításánál nem feltétlen kellék az, hogy a hamis okirat a valódi közokirat minden kül­alakszerűségével bírjon 63 78. Közokirathamisítás: járásbíróság kézbesítési bizonyítvá­nyának meghamisításával 63 17!). A Máv. hivatalnok által hivatala körében kiállított gyors­árurovatlap-feladóvevény : közokirat 137 27. Csupán egy közokirathamisítást követ el az, aki egyugyan­azon bűnügyben többízben kihallgattatván, mindannyiszor hamis nevet mondott be 15 29. Az a körülmény, hogy a vádlott a postai feladóvevény meghamisítását a sikkasztás elpalástolása végett követte el, nem szolgál a Btk. 392. § megállapításának akadályául, mert a bírói gyakorlat szerint az eszközcselekmény nem ol­vad be a célcselekménybe, ha az valamely más bűncselek­mény fogalmát betölti 16 81. Közokirathamisítást követ el az ingatlan tulajdonosa, aki valótlan tartalmú adóslevél alapján ingatlanát jelzálogjoggal megterheli. A Btk. 400. § 2. bek. szerint minősül a köz­okirathamisítás, ha a zálogjogi bekebelezésnek az volt a célja, hogy a fiktív követelést egy valóságos követelés megelőzé­sével telekkönyvileg biztosítsa 65 110. A Btk. 400. §-ában meghatározott ú. n. intellektuális köz­okirathamisítást követi el az adós, aki a kényszeregyes­ségi eljárás során a valónál magasabb összegű követelést ismert el és ezzel közreműködött abban, hogy a közte és a kényszeregyességi hitelezők között létrejött egyességről szóló közokiratba valótlan tény került 93 114. A Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisításban bűnös az. aki szándékosan közreműködött abban, hogy újszülött gyermekének születési anyakönyvi bejegyzésébe a való­ságtól eltérő adat (egy nappal későbbi születési időpont) kerüljön 96 80. A büntetőjogi megítélés szempontjából nem az a lénye­ges, vájjon valamely irat, feljegyzés vagy a gondolat megrögzítésére készített bárminő írás, avagy rajz meg­felel-e a magánokirat polgári perjogi fogalmának, hanem az a döntő, hogy a vádlott által készített vagy meghamisított irat vagy rajz alkalmas volt-e jogilag jelentős tények bizo­nyítására 64 180. A Btk. 401. §-a alkalmazásában nem csupán a Pp. 317. §-ában előírt alakszerűségeknek megfelelő iratot lehet magánokirat­nak tekinteni. Névjegyre rávezetett valótlan meghatalmazás is felhasználható bizonyítékul, és így az oly magánok­irat, amelynek bizonyító erejét a bíróság a Pp. 318. és 320. §-ai értelmében szabadon mérlegelheti L37 15. I. A Btk. 401. § alá eső magánokirathamisítás tényálla­déki eleme magán az okiraton akár az aláírással, akár a tartalom megváltoztatásával elkövetett hamisítás, vagyis tényálladéki elem az okirat alakilag hamis volta. — II. A 403. § 2. pontban említett hamisítás alatt koholt ügy­leteknek kereskedelmi könyvekbe való bevezetését is érteni kell 10

Next

/
Thumbnails
Contents