Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 87 ladány községbe, hogy azt ott elfogyassza, és hogy ennélfogva a behozott bormennyiségnek bejelentését nem az adó eltitkolásának szándékával mulasztotta el. Amidőn tehát a kir. Ítélőtábla a törvényi tényálladék alkotó elemeit egy új elemmel: a célzattal megtoldotta, törvényt sértően (Btk., Kbtk. 1. § első bekezdés) cselekedett, mert önkényesen kibővítette a törvényes tényálladéki elemek körét, és túllépte azt a hatalmi jogkört, amely a törvény értelmezése körül a bíróságot megilleti. De a kir. ítélőtábla a már jelzett törvények elvi rendelkezésein felül megsértette még különösen az 1923 : XXXIII. tc. 3. § hetedik bekezdését, a 121,100/1923. P. M. számú rendelet 19. és 20. §-át, úgy az 1869 : IV. tc. 19. § azon imperatív rendelkezését, amely szerint a bíró a törvény és a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek szerint tartozik eljárni és ítélni. . . 104. /. Iratellenesség akkor forog fenn, ha tényként állapított meg valamit a híróság, amire adat egyáltalában nincs, vagy ha a bíróság mást állafított meg, mint amit az adatok tartalmaznak. Az adatok tartalma és a valókul elfogadott tények közt előforduló lényegtelen árnyalatbeli eltérések azonban nem sorozhatok ide. — II. Helytelen a ténybeli következtetés, ha az nem helyes alaptényből indul ki vagy ha a kiindulási pont helyes ugyan, de nincsen okszerű összefüggés az alaptény és az annak alapján megállapított másik tény között, nevezetesen ha az okszerűség éppen kizárja azt, hogy valamely tényből a bíróság által elfogadott ténybeli következtetést lehessen levonni. Nem sorozható ide, ha többféle következtetési lehetőség esetén a bíróság mérlegelése körében a tényekből más következtetésre jut, mint a felek. (Kúria 1933. jún. 21. B II. 1867/1933. sz.) Indokok .... Ami a ténymegállapításra vonatkozó panaszt illeti, e vonatkozásban P. vádlott védője azt sérelmezi, hogy a védencével kapcsolatos tények egyrészt iratellenesen, másrészt helytelen ténybeli következtetéssel vannak megállapítva. E panasz vizsgálatánál a kir. Kúria a következőket tartotta szem előtt. (. . . Mint a fejben . . .). Természetes, hogy iratellenesség és helytelen ténybeli következtetés címén eredményesen csakis az olyan tévedések sérelmezhetők, amelyek perdöntő jelentőségűek, mert az ítélkezésnél nyilván csak az olyan helyesbítéseknek van értelme és célja, amelyek végeredményben az alsófokú ítéletben kifejezésre jutott jogi álláspontnak megdöntéséhez vagy módosításához vezethetnek, jelesül adott esetben az elítéltnek felmentését, esetleg a minősítésnek vagy büntetésnek enyhítését vonhatják maguk után. Végül éles megkülönböztetést kell tenni a kifogásolt következtetések között abból a szempontból is, vájjon azok tényből tényre, avagy tényből