Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

IV Tartalommutató. VI. FEJEZET. A szándék és yondatlansán. I.ap 83. A halálos eredményért felelősség terheli azt, akinek cselekvése vagy mulasztása sietteti a természet rendje szerint csak később beálló halált (>2 82. Oly esetben, mikor a tettes által fegyveréből kilőtt golyó a célbavett sértett találása után továbbrepülve, a sötét háttérben tartózkodó második sértettet is érte és megsebesítette, nem «több emberen elkövetett* szándékos emberölést, hanem a bekövetkezett eredmény szerint a Btk. 279. § alá eső bűntett és a 310. § alá eső vétség anyagi halmazatát kell megállapítani 61 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 85. Ellenállhatatlanul kényszerítő erő az atya által elkövetett bűncselekményben való segítő közreműködésre 67 80. A Btk. 79. § 2. bek., amely jogos védelem törvényes meghatározását, a védekezés jogosságának a feltételeit tartalmazza, kifejezetten ugyan nem kívánja meg a védekezésnek a támadáshoz, ennek súlyához és eszközeihez való arányossá-" gát (proportionalitás) és ezért adott körülmények között nem zárja ki a jogos védelem megállapítását az a körülmény, hogy a vádlott a jogtalan és közvetlen támadás visszaverés<< közben értékesebb jogi érdeket sértett meg vagy súlyosabb sértést ejtett, mint a minőt a támadás neki okozott. Abból azonban, hogy a 3. bek. a jogos védelem határáról beszél, következik, hogy a 2. bek.-ben részletezett jogos védelem nem azt jelenti, hogy a jogtalanul megtámadott személy maga állapítja meg szubjektíve, vájjon ő mit vélt szükségesnek a támadás visszaverésére. A bíróság hivatott megítélni, vájjon objektíve szükséges volt-e a vádlott cselekménye a támadás visszaverésére, avagy nem lépte-e túl a vádlott a jogos védekezés határát 69 35. Nemcsak a már megkezdett, hanem a fenyegető támadás ellen is van helye jogos védelemnek, de a támadásnak mindenkép közvetlennek, vagyis olyannak kell lenni, ami nem a jövőben, hanem már most fenyeget. Mikor a jogos védelmi helyzet nincs meg, nem lehet szó a jogos védelem határainak büntetlen túlhágásáról sem 35 132. Nem mentesül a Btk. 80. § alapján az, aki a vétlenül származott, őt fenyegető életveszély elhárítása közben nagyobb jogsértést követett el, mint ami a cél elérésére szükséges volt 90 58. Mikor enyhítő körülmény a beismerés? — I. A beismerés akkor enyhítő körülmény, ha töredelmes, őszinte, a valóknak elfogadott tényeket mindenben fedő és kiterjed a bűnösség elismerésére is. — II. Nem enyhítő körülmény a részleges beismerés, ha a vádlott nem ismerte el bűnösségét és ha a beismerés nem volt a valónak elfogadott tényeket fedő. töredelmes és őszinte. — III. A megbánásról tanúskodó töredelmes beismerés jelentőségét csökkenti az. hogy a vádlottnak az adott viszonyok között nem is állott módjában tagadni. — IV. Nincs nagy nyomatéka a beismerésnek, mikor a vádlott cselekményét tanú jelenlétében követvén el, azt eredményesen le sem tagadhatta volna. — V. Enyhítő körülmény a beismerés, ha az — a mellett, hogy megbánásra ura-