Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Tartalommutató. v tat — a tényállás tisztázásához is nagy mértékben hozzájárul. — VI. A cselekmény elkövetésének a főtárgyaláson történt töredelmes beismerése nem enyhítő körülmény, ha a terhelt eleinte félre akarta vezetni a hatóságokat 49 59. Mikor enyhítő körülmény a bűnvádi eljárás hosszabb tartama? — I. A bűnvádi eljárás hosszabb tartama akkor enyhítő körülmény, ha a perbenállás a vádlottat foglalkozásában sújtja vagy egyébként erkölcsileg hátrányosan érinti. — II. Enyhítő körülmény, hogy a bűnvádi eljárás hosszú ideig tartott, ami a vádlottra, mint közhivatalnokra, nagy súllyal nehezedett. — III. Nem enyhítő körülmény a bűnvádi eljárás hosszabb tartama, mikor a vádlott azzal, hogy álnevek alatt bujkálva szökésben volt, maga vonta el magát az igazságszolgáltatás alól, kézrekerülése után pedig a bűnügy elhúzódását rosszhiszemű védekezése okozta. — IV. Nem enyhítő körülmény a bűnvádi eljárás hosszabb tartama, amikor annak oka az volt, hogy a másodbíróság ítéletét a vádlott előtt nem lehetett kihirdetni, úgyhogy a vádlott ellen nyomozólevelet kellett kibocsátani. — V. Adócsalás esetében nem vétetett enyhítő körülménynek a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő, mert ennek oka részben a közigazgatási bírósághoz intézett panasz, részben pedig az újabb és újabb bizonyításkiegészítési indítvány volt 50 -60. A bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő, mint enyhítő körülmény. — I. Rágalmazás esetében nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a bűncselekmény elkövetése óta hét év telt el. — II. Családi állás elleni bűntett esetében nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a bűncselekmeny elkövetése óta nyolc év telt el. — III. Szándékos emberölés esetében nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a bűncselekmény elkövetése óta kilenc esztendő eltelt 50 61. A sértett kilétének mérlegelése a bűnösség fokának meghatározásánál. — I. Súlyosító körülmény, hogy testvérét ölte meg a vádlott. —• II. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott bátyján ejtett sérülést. — III. Súlyosító körülmény, hogy apósát bántalmazta a vádlott 51 •62. A sértett személyes körülményeinek befolyása a bűnösség fokára. — I. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott elaggott — 87 éves — emberen követte el a testi sértést. — II. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott kötelességét teljesítő és nálánál jóval idősbkorú hatósági személyt illetett durva tettleges bántalommal. — III. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott a tartásdíjra szolgáló kielégítési alapot természetes gyermekétől vonta el, akinek anyja keresetképtelen süketnéma. — IV. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott a bűncselekményt a felesége által ellene indított nő- és gyermektartási perben érvényesített igény kijátszása végett követte el. — V. Súlyosító körülmény, hogy a vasúti tolatás körül tanúsított gondatlanság következtében gyermekes családapa vesztette el életét. — VI. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott gondatlansága folytán a terhesség kilencedik hónapjában volt áldozatnak méhmagzata is elpusztult. — VII. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott a megöltben azt bántalmazta hálátlanul, aki őt nyomorúságában magához vette és tisztességes megélhetéshez juttatni törekedett 51 •63. (répkocsi vezetése körül tanúsított gondatlanság esetében: —