Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

RENDSZERES TARTALOMMUTATÓ. (Az első hasábban foglalt szám a jelen kötetben közölt határozat, sorszámát jelöli.) 1878: V. tcikk. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (Btk.) ELSŐ RÉSZ. II. FKJEZET. A Htk. hatálya terület és személyek tekintetében. Lap» 154. Magyarországnak románoktól megszállott részén a trianoni békeszerződés életbelépése előtt elkövetett bűncselekmény : nem tekinthető külföldön elkövetettnek és az ily bűncselekmény felett az uralomváltozásig csakis magyar bíróságok voltak jogosítva a bírói hatalmat gyakorolni 110 III. FKJEZET. A büntetések. 34. A Btk. 64. §-ban csupán bűntettre meghatározott kiutasítás kiszabásának nem akadálya a cselekménynek a Btk. 92. § alkalmazásával vétséggé minősítése 34 IV. FEJEZET. A kísérlet. 200. A folytatólagos bűncselekményt nem minősíti kísérletté az, hogy a szándékolt cselekmény egy része a kísérlet állapotában maradt 143 171. Jövedéki kihágás esetében egyedül az a körülmény, hogy a vádlott a megkezdett kihágás véghezvitelétől önként elállott, nem zárja ki a büntethetőséget ; ehhez az is kell, hogy a vádlott cselekményét a felfedezést megelőzően a hatóság előtt beismerje és a közadó veszélyeztetett összegének egyszeresét önként lefizette 121 V. FEJEZET. A részesség. 139. Közvetlen felbujtó felbujtójának felelőssége. Felbujtás megállapításához elég, ha a cselekmény a felbujtó részéről történt reábírás folytán követtetik el, de a felbujtó felelőssége szempontjából közömbös, hogy a reábírtak közül melyik fejtett ki tettesi és melyik részesi tevékenységet 9S