Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 41 magánvádlói jogáról lemondott. Közömbös az a körülmény, hogy e nyilatkozata megtételekor a vádat még a kir. ügyész képviselte. (Kúria 1931. dec. 31. B III. 3593/1931. sz.) = Ugyanígy Kúria EH BHT 457. 44. Jóllehet a sértett szövetkezet igazgatósága alapszabályszerűen csak két igazgatósági tag együttes aláírásával adhatott meghatalmazást, mégis joghatályos az egy igazgatósági tag részéről előterjesztett magánindítvány, mikor azt az igazgatóság ülése megnyugvással tudomásul vette. (Kúria im jan 18 B m 3432/1931. sz.) Indokok : . . . A kir. ítélőtábla szerint a sértett szövetkezet által C. igazgatósági tag által a csendőrségen előterjesztett magánindítvány azért nem joghatályos, mert azt csak ő egyedül írta alá, holott a szövetkezetet az alapszabályok értelmében csak az igazgatóság képviselheti, ez pedig meghatalmazást jogszerűen másnak csak cégjegyzésszerűen, vagyis két igazgatósági tag vagy egy igazgatósági tag és egy cégvezetői joggal felruházott'tisztviselő aláírásával ellátva adhat jogérvényesen, ilyennel azonban C. nem rendelkezett. De nem tartotta meghatalmazásnak az igazgatósági ülési jegyzőkönyvet sem, amely a vádlott ellen tett intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. Ea a jogi álláspont téves. Az igazgatósági ülési jegyzőkönyv ugyanis a C. által előterjesztett magánindítványt követő napon kelt s ebben az foglaltatik, hogy a vádlott által elkövetett sikkasztás bűntettéről, a bűnvádi feljelentés megtételéről és a csendőri kihallgatásról az igazgatóságnak jelentés tétetett és erre az igazgatóság azt a határozatot hozta, hogy a vádlott ellen tett intézkedéseket megnyugvással tudomásul veszi. Ez az írásbeli határozat nyilvánvaló hozzájárulása az igazgatóságnak a C. által tett magánindítványhoz s félre nem érthető kifejezése annak, hogy a szövetkezet képviseletére hivatott igazgatóság a bűnvádi eljárást a vádlott ellen megindíttatni akarja. A Bp. 90. §-a magánindítvány tekintetében nem ír elő alakszerűséget, sőt világosan kifejezi, hogy az jegyzőkönyvbe bemondással is megtehető, valamint határozatlan vagy hiányos bejelentés esetén annak helyesbítése vagy pótlása rövid úton eszközlendő. A törvény ezen rendelkezése következtében a sértettet nem lehet a magánindítványi jogától alakszerűségi hiány miatt megfosztani akkor, amikor kétségtelen, hogy a bejelentés és annak pótlása által a törvényes határidőben kifejezte azt az akaratát, hogy a vádlott ellen a bűnvádi eljárás megindítását kívánja . . . = Kúria : Joghatályos az a magánindítvány, amelyet a sértett szövet, kezet igazgatóságának azok a tagjai, akik együttesen vannak a képviseletre hivatva, kihallgatásuk alkalmával külön-külön jelentik ki, hogy kívánják a bűnvádi eljárást. (BDtár XII. 32.) 45. A Bp. 313. § nem tesz megkülönböztetést belföldi és külföldi hatósági értesítések között, és nem is korlátozza a felolvasást csupán közokiratokra.