Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

4U Büntetőjogi Döntvénytár. szerint a nevezett két terhelt ellen többek között azért lett elrendelve, mert a városi hatóságok tudatos félrevezetésével egyes vállalkozóknak nagyösszegű jogosulatlan előnyöket eszközöltek ki. Előre látható tehát, hogy a főtárgyaláson fel fog vettetni a városi tisztviselői kar, esetleg a törvényhatósági bizottság tagjainak az ellenőrzés állítólagos elmulasztása miatt esetleg fennálló erkölcsi felelősségének kérdése is ; a bűnügy tehát a nevezett főtisztviselő vádlottakon kívül az említett vonatkozásban a város tisztviselői karának jelentékeny részét is érintheti. Figyelemmel arra, hogy egy ilyen méretű és természetű ügy főtárgyalásának izgalma és nyilvánossága alkalmas -lehet egy vidéki város polgárságának és társadalmának nyugalmát megzavarni, s köztudomásií az is, hogy a különböző érdekek összeütközéséből fakadó nagy érdeklődés a dolog természete szerint is nem mindig képes a megkívánt tárgyilagos keretek között maradni, sőt az adott helyzetben az állam törvényes eszközeivel védett közbékét is megzavarhatja, továbbá arra, hogy a város közéletében vezető szerepet vitt terheltek s az ottani bíróság tagjai között' a hosszabb időn át feltehetőleg kifejlődött kapcsolatok ismerete a közönségben esetleg gyanút kelthet az ottani törvényszék elfogulatlansága iránt, a kir. Kúria az ügy ezen hátterét szem előtt tartva — bár a legtávolabbi gyanú sem merült fel, ami a székesfehérvári törvényszék részrehajlatlanságába vetett hitet megrendíthetné — mégis megfontolva azt a nagy közjogi érdeket, ami az ítélkezésnek a közvélemény által is elismert pártatlanságához s Székesfehérvár városa, közbékéjének e vonatkozásban is biztosításához fűződik : a koronaügyész bíróküldési kérelmének a Bp. 29. § 2. pont alapján helyt adott . . . = L. a fennebb 12. sorszám alatt közölt és idézett határozatokat, 42. Ha nem is tételezhető fel, hogy az illetékes bíróságtól részrehajlatlan eljárás nem várható, okul szolgál a bíróküldésre az a közjogi érdek, amely a bíráskodásnak a közvélemény által is elismert pártatlanságához fűződik* (Kúria 1931. dec. 9. B I. 5300/1931. sz.) Indokok : . . . A bíróküldési kérelemnek tekintendő elfogultsági kifogás támogatására felhozott indokokból s a járásbíróság két bírájának nyilatkozatából a kir. Kúria nem következtet arra, hogy a járásbíróságtól részrehajlatlan eljárás és döntés nem volna várható. Minthogy azonban a bűnügy országgyűlési képviselőválasztással van összefüggésben és ez alkalommal a bírói és közigazgatási hatóságok között tényleg voltak bizonyos súrlódások, mégpedig éppen a járásbíróságnak a bűnügyekben eljáró bírája s az ottani közigazgatásban vezetőszerepet vivő vádlott között, és ezeknek a körülményeknek ismerete az ottani társadalom bizonyos köreiben alkalmas lehet annak a véleménynek kiváltására, hogy a bíróságot esetleg, — bár nem tudatos — de az emberi természetből folyó elfogultság vezeti: a kir. Kúria méltányolva azt a különös közjogi érdeket, amely a bíráskodásnak a közvélemény által is elismert pártatlanságához fűződik, a kérelem teljesítésétől ebből az okból nem zárkózott el és az események színhelyétől és a szereplő személyektől távolabb eső más járásbíróságot küldött ki . . . = L. a fennebb 12. és 41. sorszámok alatt közölt és idézett határozatokat. 43. A sértett a törvényszéki főtárgyaláson kijelentette, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja; ezzel o