Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

B ün tető jogi Döntvén ytár. 31 lehet megbüntetni, és öt újabb bűncselekmény elkövetésétől éppen úgy vagy hatályosabban lehet visszatartani, mint a cselekménnyel arányban álló szabadságvesztésbüntetés alkalmazásával . . . III. (Kúria 1931. dec. 1. B III. 3366/1931. sz.) Indokok .... Ami azonban a vádlottra kiszabott büntetést illeti, a kir. Kúria a 47 eves, büntetlen előéletű, hentes foglalkozású vádlott egyéniségére való tekintettel úgy találta, hogy az adott esetben nem lenne indokolt őt a terhére rótt — aránylag csekélyebb súlyú — gondatlansága miatt a fogházbüntetés kiszabásával megbélyegezni, hanem megfelelően súlyos pénzbüntetés alkalmazásával őt éppen úgy vagy még érzékenyebben lehet megbüntetni és őt újabb bűncselekmény elkövetésétől éppen úgy vagy még hatályosabban lehet visszatartani, mint a cselekménnyel arányban álló szabadságvesztésbüntetés alkalmazásával. Minthogy ekként a II. Bn. 4. § alkalmazásának feltételei fennforognak, az alsófokú bíróságok a II. Bn.-nak a pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezéseit tévesen nem alkalmazták. 8 mivel a Bp. 385. § 3. pont alá eső ez a semmisségi ok nyilván a vádlott sérelmére szolgált és ez a Bp. 385. § ut. bek., valamint a II. Bn. 24. § értelmében is hivatalból veendő figyelembe, ezért az alsófokú bíróságok ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét megsemmisíteni "s a fogházbüntetés mellőzésével megfelelő súlyos pénzbüntetést alkalmazni kellett . . . IV. (Kúria 1931. okt. 14. B II. 3695/1931. sz.) indokok .... Abban a kérdésben, hogy a vádlott egyéni, vagyoni és kereseti viszonyait tekintve lehet-e a fogházbüntetést a II. Bn. 4. § értelmében ezzel egyenértékű vagy ennél súlyosabb pénzbüntetéssel helyettesíteni, a kir. Kúria igenlő állást foglalt el. A nagycsaládú, vagyontalan és kizárólag keresetére utalt vádlottnál ugyanis a kir. ítélőtábla által meghatározott és összegszerűség tekintetében a vádlott egyhónapi keresetével felérő 300 P pénzbüntetés olyan súlyos, amely a vádlott teljesítőképességét csaknem teljesen igénybe veszi. Ez a vádlottra súlyosan nehezedő pénzbüntetés legalább oly hátrányt jelent a vádlottra nézve, mint a vádlott bűncselekményével arányban álló fogházbüntetés . . . V. (Kúria 1931. dec, 10. B I. 2788/1931. sz.) Indokok .... Téves az az álláspont, hogy a II. Bn. 4. § alkalmazása a jelen esetben ellenkezik a II. Bn.-ban kifejezésre juttatott elvekkel. A II. Bn. 4. § alkalmazásának ugyanis csak az a feltétele, hogy a bíróság az elítélt egyéniségére tekintettel úgy találja, hogy megfelelően súlyos pénzbüntetés kiszabásával a vádlottat éppen úgy vagy érzékenyebben lehet megbüntetni és őt újabb bűncselekmény elkövetésétől éppen úgy vagy hatályosabban lehet visszatartani, mint a cselekménnyel arányban álló szabadságvesztésbüntetés alkalmazásával. Ez a feltétel pedig a jelen esetben fennforog. Erre tekintettel a kir. Kúria a fogházbüntetés helyett pénzbüntetést állapított meg, mégpedig a kir. törvényszék kiszabta összegben azért, mert ez — tekintettel a mai súlyos gazdasági és kereseti viszonyokra — megfelelően súlyosnak jelentkezik . . . = Korábbi ilytárgyú határozatok : BDtár XXIV. 137. ; XXIV. 162.