Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

32 Büntetőjogi Döntvénytár. 29. Az 1921: III. tc. 2. § 4. pont alá esik annak a cselekménye, aki a kommunista szervezkedés irányítása céljából hamis útlevéllel jött Magyarországra és itt álnéven szerzett tartózkodási engedélyt. A büntetési tétel legmagasabb mértékének megközelítése. Kúria 1931. dec. 1. B I. 4941/1931. sz.) Indokok .... A vádlott 1921. december 1-én M. Adolf nevére kiállított, de a saját fényképével ellátott, tehát hamis útlevéllel jött Magyarországba, az államrendörségnél a hamis útlevél felmutatásával mint M. Adolf nyert tartózkodási engedélyt, majd ilyen engedélymeghosszabbítást. Minthogy ezek az adatok a hatósági okiratba foglaltattak, nem kétséges, hogy a vádlott szándékosan közreműködött arra, hogy jogai és jogviszonyai lényegére vonatkozó valótlan adatok vezettessenek be közokiratokba. Hogy pedig a Btk. 400. § 1. bek.-be foglalt vétség tényálladékát megállapító ez a cselekmény az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal és szervezkedéssel összefüggően és annak céljára követtetett el és így a vádlott cselekménye helyesen minősíttetett az 1921 : III. tc. 1. §-ba ütköző, a 2. § 1. bek. 4. pont szerint minősülő bűntettnek, nem kétséges abból az okból, hogy a vádlott a bécsi kommunistapárt megbízásából éppen abból a célból jött Budapestre, hogy az itteni kommunistákat egy pártba tömörítse, a sejteket összegyűjtse s itt ezt a működést meg is kezdette, tehát az említett célkitűzéssel tevékenykedett . . . A vádlott még 1921-ben, tehát kevéssel az 1919. évi borzalmas események lejátszódása után azzal a megbízással jött Magyarországra, hogy itt a kommunizmus újbóli megteremtését lehetővé tegye ; a proletárdiktatúra megvalósítására a talajt előkészítse, hogy az kellő időben kikiáltható legyen ; ezt a munkát meg is kezdette, de tervei sikeres véghezvitele előtt letartóztatván, nem vonatott felelősségié cselekedeteiért, hanem Oroszországnak kiadatott. A vádlott a helyett, hogy a magyar állam ezen reánézve kedvező eljárásán hálát érzett volna, folytatta nemzete aláaknázását célzó működését. Hamis illetőségű bizonyítvánnyal újból Budapestre jött, itt újból megkezdte a kommunistaszervezkedést, felvette az illegális mozgalom céljaira külföldről küldött nagyösszegű pénznemeket, irányította a kommunista irányú sajtótermékek szerkesztését stb., vagyis vezetője, sőt főszemélye volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A vádlott tevékenységének ama nagyarányú volta, kiterjedése, rendkívül veszélyessége, tíz évre visszanyúló terjedelme oly nagynyomatékú súlyosító körülmény, hogy a büntetés kiszabásánál indokolttá teszi a Btk. 90. §-ának alkalmazását. Ez okból a kir. Kúria fegyházbüntetés tartalmát megfelelő mérvben — kilenc évre — felemelte . . . = Ugyanígy BDtár XXII. 4. — V. ö. Kúria B I. 5946/1931. (1932. febr. 3.) : Mivel a vádlott a hamis iitleveiet Magyarországon használta, cselekmény a Btk. 405. § alá eső bűntett. Ugyanezen ítéletben a büntetés középmértékének alkalmazása tekintettel arra, hogy a vádlottak közül egyik röviddel a bűncselekmény elkövetése töltötte ki az 1921 : III. tc. alá eső bűntett miatt reá kiszabott két évi fegyházbüntetést, a másik pedig ugyanily bűncselekmény miatt már két ízben volt (1923-ban hat hónapi, 1927-ben egy évi és nyolc hónapi fogházzal) büntetve.