Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Bün tető jogi Dón ivén ytá r. 17 helyezte és a vádlottat a Btk. 306. § szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezt az ítéletet a kir. ítélőtábla helybenhagyta. Úgy az újrafelvételi kérő kir. ügyészi indítvány, mint az újrafelvételi főtárgyalás során előterjesztett indítvány a Btk. 306. § 1. mondatban meghatározott, tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő halált okozó súlyos testi sértés megállapítását célozták és sem az említett indítványok, sem a bírói határozatok nem tartalmaznak adatot arra nézve, hogy a Btk. 306. §-ban meghatározott bűntettnek súlyosabb minősítésű esete — amelynek büntetése öt évtől tíz évig terjedhető fegyház —- tétetett volna eljárás tárgyává. Minthogy a Bp. 450. § 2. pont szerint abból a célból, hogy az elítéltre a büntetőtörvények súlyosabb rendelkezését alkalmazzák, az újrafelvétel a Bp. 449. §-ban meghatározott feltótelek mellett is csak abban az esetben rendelhető el, ha oly bűntett látszik fennforogni, amelyre a törvény legkisebb büntetésül ötévi vagy ennél hosszabb tartamú fegyházat rendel, a jelen ügyben eljárt alsóbíróságok az elítéltet mégis oly bűntettben mondták ki bűnösnek, melyre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztést ír elő, az elsőbíróság túllépte hatáskörét akkor, amikor az újrafelvételi a jelzett törvényhely ellenére elrendelte, a főtárgyalást megtartotta s az alapperbeli ítéletet hatályon kívül helyezte. De túllépte hatáskörét a kir. ítélőtábla is, midőn ezt az ítéletet helybenhagyta. . . = A kérdésről de lege ferenda szól Mendelényi : A bűnvádi eljárási jog, IV. 37. 14. Közokirathamisítást követ el az ingatlan tulajdonosa, aki fenn nem álló követelésről szóló, tehát valótlan tartalmú adóslevél alapján ingatlanát jelzálogjoggal terhek meg. (Kúria 1931> okt> 1? B m 291/1931. sz.) Indokok: ...A védő szerint nem létesült bűncselekmény a telekkönyvi bejegyzés által, mert a bejegyzés a hitelezők követelését nem veszélyeztette s egyik hitelezőre sem háramlott vagy háramolhatott jogsérelem. Másfelől a telekkönyvi bekebelezés csak azt bizonyítja, hogy a telekkönyvi tulajdonos jelzálogjogot engedélyezett, de azt nem bizonyítja, hogy a jelzálogjog anyagilag is fennáll s ebből folyólag ily fiktív jelzálogi bekebelezés nem közokirathamisítás ; vagyis ha valamely jelzálogi bekebelezés valódi okiraton alapszik, akkor közokirathamisításról nem lehet beszélni, mivel a telekkönyv csupán a bejegyzés alaki valóságát tanúsítja, de nem egyszersmind a tartalmi valóságot is. Az 1927 : XXXV. tc. 17. § is megengedi, hogy a tulajdonos a telekkönyvben feljegyeztethesse, hogy ingatlanát hat hónapon belül jelzálogjoggal meg akarja terhelni s megterhelés esetén a bejegyzett jog a feljegyzés joghatályosságának a kezdetéhez igazodó ranghelyet kap. A panasz alaptalan. A vádbeli bűncselekmény szempontjából ugyanis az a fontos, hogy a valaki jogai vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó tény, ami a telekkönyvbe, mint nyilvános könyvbe bevezettetett, valótlan legyen. A tényállás szerint pedig a jelzálogi bekebelezés adóslevél alapján történt, de ennek az a tartalma, hogy a vádlott kölcsön fejében 167.000,000 K-val tartozik T. Istvánnak, valótlan, s így valótlan a telekkönyv által tanúsított az a tény is, hogy az ingatlant ennyi adósság terheli; márpedig a telekkönyv azt is közhitelűleg tanúsítja, hogy az ingatlant mennyi adósság terheli. A telekkönyv által bizonyított tények valósága természetesen megdönthető az ellenkező bizonyítása által. Közömbös, hogy a vádlott eljárása hitelezőire Büntetőjogi Döntvénytár. XXV. 2