Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Tartalom mutató. XVII XXXI. FEJEZET. Kártalanítás. Lap i») Abban a kérdésben, vájjon a szenvedett vizsgálati fogságért megillet-e valakit kártalanítási igény, a törvényszék nyomozóeljárásának adatai alapján a kir. Kúria határoz. A törvényszéknek azt a határozatát, amely a hatáskör túllépésével érdemben döntött a kártalanítási igény kérdésében, felfolyamodás esetében a kir. Kúria vizsgálja felül. ....... 57 77. Oly esetben, mikor a kártalanítást igénylőt a bíróság a Bp. 320. § 2. pont alapján mentette fel a vád alól és az a körülmény, hogy a vád tárgyául szolgált bűncselekményt nem ő. hanem a vele együtt vádlottként szerepelt társa követte el, az utóbbi vádlott-társ terhére folyamatba tett újrafelvételi eljárás során nyert megállapítást, a kártalanítási igény érvényesítésére szolgáló határidőt nem lehet csak az alapügy során hozott felmentő ítélet kézbesítésétől számítani, hanem e részben tigyelembe kell venni az újrafelvét el során hozott ítéletet is, mint amely — bár az újrafelvétel csak a vádlott-társ ellen rendeltetett el — az alapügyben hozott ítéletnek az igénylőre vonatkozó részét kiegészíti 58 Tv Oly esetben, mikor a kir. ítélőtábla felmentő ítélete a fellebbviteli főtárgyaláson az ügyben erdekeltek előtt kihirdettetett és —-mert az ellen a jogosultak perorvoslattal nem éltek —• nyomban jogerőre emelkedett, a szenvedett előzetes fogvatartásért támasztott kártalanításra való igény érvényesítésének határidejét akkor is a jogerőre emelkedett ítélet kihirdetésétől kell számítani, ha a törvényszék a kir. ítélőtábla ítéletét a Bp. 425. § ellenére a vádlott védőjével kézbesítés útján közölte 59 lt>2. Az elítélt, aki a bűnösségét megállapító elsőbírói ítéletben megnyugodott és a terhére megállapított pénzbüntetést le i- fizette, de újrafelvétel folytán felmentetett : a pénzbüntetés visszatérítését igazgatási útra tartozó kérelem útján szorgalmazhatja 116 1913 : XIV. tcikk. A sajtóról. (St.) 161. Az időszaki lap kiadója a törvényes rendelkezéseknek eleget tett azzal, hogy a nyomdában időközben beállott változást két napon belül a törvényhatóság első tisztviselőjének bejelentette, de az, hogy a kiadó a bejelentés tudomásulvétele nélkül mégis kiadta az időszaki lapot, nem bűncselekmény 116 165. Sajtóbűncselekményről csak akkor lehet szó, ha a bűncselekmény tényálladékát a vád tárgyává tett sajtótermék magában foglalja 117 180. Oly esetben, mikor sajtóbűncselekmény miatt a fokozatos felelősségről szóló rendelkezés alapján nem a szerző ítéltetett el. nem enyhítő körülmény, hogy a vádlott, mint az időszaki lap felelős szerkesztője vonatott felelősségre, mert á szerkesztőnek módjában állott a szerző megnevezése vagy kinyomozása és mert a sajtójogi felelősségi fokozatok között a bűnösség mérve szempontjából nem tehető különbség 130 99. Fordításért az eredeti mű szerzője — hacsak nem az ő megrendelése vagy reábírása folytán eszközöltetett a fordítás — \l;i'_'ánjogi Döntvénytár. XXV. b