Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

xiv Tartalommutató. Lap indítvány ellenére nem szerezte be azt a magánokiratot, amelynek mint hamisítványnak használata a vád tárgya volt 4* 172. A Bp. 384. § 8. és 9. pontban foglalt semmisségi ok csupán akkor érvényesíthető, ha a bíróság a panaszt használó fél ellenzése dacára hozta meg sérelmes közbenszóló határozatát és ha a fél a semmisségi ok érvényesítésére vonatkozó igényét a sérelmes közbenszóló határozat kihirdetésekor azonnal bejelentette 122 75. Oly esetben, mikor a kir. ítélőtábla a Bp. 384. § 9. pont alapján a bizonyítás kiegészítésének megtagadása miatt bejelentett fellebbezést alaptalannak találta, elesett annak a szüksége, hogy a fellebbviteli főtárgyaláson megismételt bizonyításkiegészítési kérelem felett még külön is határozzon. Ha a kir. ítélőtábla tévesen mégis megtette ezt, ez a körülmény nem ad jogot a védőnek arra, hogy e részben semmisségi panasszal éljen 123 72. Ha a kir. ítélőtábla előtti fellebbviteli főtárgyaláson sem a vádlott, sem a védője nem volt jelen, a kir. ítélőtábla ítéletét csak a vádlottnak kell kihirdetni; az e célból kitűzött határnapra azonban a törvényszéki főtárgyaláson hivatalból kirendelt védőt megidézni nem kell, mert ennek szerepe a főtárgyaláson túl eső perszakra nem terjed ki 72 73. Az a körülmény, hogy a kir. ítélőtábla az ítéletet tanácsülésben és nem főtárgyaláson hozta, a védő részére az önálló perorvoslati jogot nem biztosítja, hiszen a Bp. 425. § 2. bek. éppen arra az esetre rendeli el a kir. ítélőtábla ítéletének csupán a vádlott részére való kihirdetését, ha a fellebbviteli főtárgyaláson sem a vádlott, sem megbízott .védője nem volt jelen, ezzel az esettel pedig e vonatkozásban egyjelentőségű a nyilvános tanácsülés, ahol a vádlott és a védő legfellebb mint hallgatók vehetnek részt 56 74. A kir. ítélőtábla ítélete a Bp. 425. § szerint csak a vádlottnak hirdetendő ki. Amennyiben a törvényszék az ítéletnek kézbesítés útján való közlését rendeli el, az ítélet csak a vádlottal közlendő kézbesítés útján. Valamint kihirdetés esetében a vádlott hozhat magával védőt és ekkor ennek önálló perorvoslati joga is van, de a vádlott távollétében az egyedül megjelent védőt a semmisségi panasz joga meg nem illeti, úgy az ítéletnek kézbesítése esetében sem illeti meg a védőt az önálló semmisségi panasz joga, hanem ezzel csak a vádlott nevében élhet 57 02. A kir. ítélőtábla mellett a közvádat a kir. főügyész képviseli, ennélfogva ő van hivatva a kir. ügyészség részéről a kir. ítélőtábla ítélete ellen használható semmisségi panasz bejelentésére. A kir. főügyész élt is ezzel a jogával, szükségtelen volt tehát már csak azért is, de főként a semmisségi panasznak a kir. főügyész hatáskörébe való tartozandósága miatt a kir. Ítélőtábla ítéletét az elsőfokú bíróság mellett működő kir. ügyész részére is kézbesíteni. Ha ennek dacára a kir. ítélőtábla ítélete perrendellenesen a kir. ügyész részére mégis kézbesíttetett, ebből a kir. ügyész a semmisségi panasz bejelentésére jogot nem merít 70 120. A közvádnak a kir. ítélőtábla előtt való képviseletére a főügyész lévén hivatva, a kir. ítélőtábla ítélete ellen az ügyész csak abban az esetben jogosult panasszal élni, ha a