Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

122 Büntetőjogi Döntvénytár. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. szept. 9. J II. 4673/1931. sz.) = Irányadó a 18,400/1927. számú P. M. rendelet 10. § 3. bek.-ben foglalt rendelkezés. 172. A Bp. 384. § 8. és 9. pontban foglalt semmisségi ok csupán akkor érvényesíthető, ha a bíróság a panaszt használó fél ellenzése dacára hozta meg sérelmes közbenszóló határozatát és ha a fél a semmisségi ok érvényesítésére vonatkozó igényét a sérelmes közbenszóló határozat kihirdetésekor azonnal bejelentette. (Kúria 1932. okt. 12. B II. 2903/1932. sz.) Indokok .... A Bp. 384. § 9. pontra alapított panasz azt kifogásolja, hogy a kir. ítélőtábla a sértett által a vádlott ellen ugyanez esetből kifolyólag — kártérítés iránt — indított polgári perben kihallgatott tanúk vallomását használta fel bizonyítékul a Bp. 313. § tilalma ellenére ; holott e tanúk közvetlen kihallgatásának a büntetőperben semmi akadálya nem volt. Ez a panasz voltaképpen a Bp. 384. § 8. pontban megjelölt szabálytalanságot sérelmezi. Azonban a panasz ebben az értelemben sem alapos. A Bp. 384. § 8. és 9. pontban foglalt semmisségi okok érvényesíthetésének első feltétele ugyanis az, hogy az eljáró bíróság az erre jogosult fél ellenzése dacára olvastasson fel valamely a törvény szerint fel nem olvasható iratot, vagy ugyanilyen körülmények között hozzon oly közbenszóló határozatot, amely a törvénynek a vád vagy védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét sérti és illetőleg tévesen alkalmazza. További feltétele ez alaki okokra alapított panasz használatának az is, hogy a fél a perorvoslat használatára vonatkozó igényét a sérelmes közbenszóló határozat kihirdetésekor azonnal bejelentse. Az adott esetben a kir. főügyész a fellebbviteli főtárgyaláson a szóbanforgó bizonyításkiegészítést ellenezte ugyan, azonban a bíróságnak e tárgyban hozott közbenszóló határozatát tudomásul vette . . . = A jogfenntartó nyilatkozatról de lege ferenda 1. Mendelényi : A perorvoslatok stb. (1930.) 49. sk. 11. 173. A vádlottnak az a cselekménye, hogy katonai egyenruhát illetéktelenül viselt és öt jogosan meg nem illető címet használt, a Kbtk. 44. és 45. § immáron hatályon kívül helyeztetvén —az 1930:111 .tc. 82. és 83. § alá esik. (Kúria 1932. okt. 5. B II. 3967/1932. sz.) = Az 1930:111. tcikk (Ktbtk. Élt.) az 1930:11. tcikkbe foglalt katonai büntetőtörvény életbeléptetéséről és a Btk. és Kbtk. egyes rendelkezéseinek módosításáról is kiegészítéséről szól; életbelépett 1931. február 1. napján. 174. A Btk. 400. § alá eső ú. n. intellektuális közokirathamisításban bűnös az, aki vagyoni állapotára vo-