Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

118 Büntetőjogi Döntvénytár. a korábbi cikkben foglaltaknak s amelyeket a fő magánvádló tulajdonképpen sérelmesnek talál, ez utóbbi Nyilatkozatban tényleg megismételve, vagyis újból előadva nincsenek, úgyhogy a Nyilatkozat olvasói ebből nem nyernek semmiféle tudomást a főmagánvádló által sérelmezett tényállításokról. Minthogy pedig különböző lapszámokban megjelent sajtóközlemények külön-külön önmagukban bírálandók el és sajtó útján elkövetett bűncselekményről csak akkor lehet szó, ha a bűncselekmény tényálladékát a vád tárgyává tett sajtótermék magában foglalja, a Nyilatkozatban pedig a fentiek szerint nincs bűncselekmény tényálladékát magában foglaló tényállítás, minthogy továbbá a Nyilatkozatban az 1929. december 3-i cikkre történő utalás ezt a hiányt annál kevésbbé pótolhatja, mert ez a cikk — néhány nap híján — egy évvel ezelőtt s egy más lapban jelent meg : tévedett és a Bp. 385. § 1. a) pontjában foglalt semmisségi okot valósította meg mindkét alsóbíróság, midőn ítélete hozatalának alapjául azt állapította meg, hogy a Nyilatkozatot tartalmazó közlemény magában foglalja sajtóbüncselekmény tényálladékát . . . fft = Kúria : Sajtóbűncselekmény esetében a vád tárgyának csakis azt a cselekményt lehet tekinteni, amelynek tényálladékát a sajtótermék tartalmának a vád által idézett része magában foglalja (BDtár XXII. 16.). — V. ö. még a Kúriának BI. 6195/1924. számú határozatát, továbbá a 13. számú büntető jogegységi döntvényt (EH BDtár XVIII. 8. és BET. 801.). 166. Oly esetben, mikor a törvényszék mint egyes bíróság hatáskörébe utalt bűncselekmény tárgyában a Te. 110. § alapján járásbíróság jár el, a semmisségi panasz elbírálására a kir. Kúria hivatott és a semmisségi panaszt visszautasító elsőbírói végzés ellen használt felfolyamodás felülvizsgálata is a kir. Kúria hatáskörébe tartozik. (Kúna 1932. okt. 5. B I. 2479/1932. sz.) Indokok : ... A vádlott a járásbíróságnak, mint a Te. 110. § értelmében eljárt egyesbíróságnak azt a végzését támadja meg felfolyamodással, amellyel a járásbíróság a vádlottnak az ügyben hozott másodbírói ítélet ellen a Bp. 384. § 9. és 385. § 1. c) pontra alapítottan bejelentett semmisségi panaszát visszautasította. Mivel a Te. 110. §-ában foglalt intézkedés szerint az ilyen ügyekben használt semmisségi panasz elbírálására a kir. Kúria hivatott, a 84. számú TÜH szerint a semmisségi panaszt visszautasító elsőbírói végzés ellen használt felfolyamodás felülvizsgálata is a kir. Kúria hatáskörébe tartozik. A járásbíróság a semmisségi panaszt azért utasította vissza, mert a másodbírói ítélet ellen a Bp. 384. § 9. pont alapján használható panaszt a Bp. 428. § 2. bek., az anyagi okon használható panaszt pedig a II. Bn. 30. § rendelkezése kizárja. Ámde a Bpn. 32. § szerint az alsóbbfokon eljárt bíróság csak az elkésetten vagy arra nem jogosult egyén részéről használt semmisségi panaszt van jogosítva visszautasítani, míg a törvényben kizárt semmisségi panasz visszautasítása a Bp. 434. § 3. bek.-hez képest a kir. Kúria hatáskörébe tartozik. Az elsőfokon eljárt bíróság tehát a törvényben kizárt semmisségi panaszt hatáskörének túllépésével utasította vissza, ezért végzését meg kellett semmisíteni, a bejelentett panaszt el kellett fogadni és azt e helyütt felülvizsgálat alá venni. . . = Ugyanígy Kúria : BDtár XI. 83.