Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 119 167. A II. Bn. 30. § a kir. ítélőtábla ítélete elleni semmisségi panasz használatát csak arra az esetre zárja ki, ha a kir. ítélőtábla az egyesbíró ítéletét a bűnösség és minősítés kérdésében helybenhagyta vagy csupán enyhébb büntetés kiszabásával változtatta meg. ha azonban a kir. ítélőtábla az egyesbíró ítéletét a bűnösség és minősítés kérdésében helybenhagyta ugyan, de a vádlottra súlyosabb büntetést szabott, úgy a vádlott a kir. ítélőtábla ítélete ellen a Bp. 385. § 1. a) és c) pont alapján semmisségi panasszal élni jogosítva van. (Kúria 1932. okt. 5. B I. 2479/1932. sz.) Indokok : ... Az elsőfokon egyesbíró által elintézett ügyekben használható semmisségi panaszok tekintetében a II. Bn. 30. § intézkedik. E szerint az ily ügyekben hozott kir. ítélőtáblai ítélet ellen csak a Bp. 385. § 1. a) és c) pontban meghatározott okból van helye semmisségi panasznak, vagyis ez a § kizárja azt, hogy a másodbírói ítélet alaki semmisségi okra alapított panaszszal meg legyen támadható. Ezért a panasznak alaki okra alapított részét — mint a törvény által kizártat — vissza kellett utasítani. Ami pedig az anyagi okra alapított panaszt illeti, e részben a kir. Kúria azt állapítja meg, hogy a kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét a panasszal élő vádlottra nézve súlyosbította, amennyiben az elsőbíróság által e vádlottra kiszabott egyévi fogház helyett egyévi börtönt szabott. (. . . Mint a fejben . . .) Ezért a kir. Kúria a vádlott részéről a Bp. 385. § 1. c) pont alapján bejelentett semmisségi panaszt elfogadta . . . = Kúria : Helye van semmisségi panasznak akkor is, ha a kir. ítélőtábla az egyesbíró ítéletét a minősítés enyhítésével megváltoztatta (BDtár XXII. 12.). — Újabb gyakorlat: Oly esetben, mikor a kir. ítélőtábla az egyesbíró ítéletét, úgy a minősítésre, mint a büntetés mértékére nézve enyhítette, nincs helye semmisségi panasznak (BDtár XXIV. 146.). 168. Szemérem elleni vétség vádja. A szexológia körébe tartozó kérdéseknek történeti, néprajzi, klinikai és forensis adatokkal alátámasztott feldolgozása a laikus, de művelt közönség számára írt műben ismeretterjesztés és felvilágosítás céljából, pusztán a témák kényessége folytán, nem esik az 1929. VII. tc. 2. § alá. (Kúria 1932. okt. 12. B I. 2586/1932. sz.) Indokok : ... Az eljárás tárgyát képező három könyv a «Vita Sexualis» című ötkötetes mű részeit képezi, amely műnek egyes fejezeteit — a dr. A. Viktor által írt rész «A prostitúció keletkezéséről és történetéről»» kivételével — orvosok, egyetemi tanárok, bírák írták és hogy az egész műnek bolti ára 36 P.