Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)
114' Büntetőjogi Döntvénytár. tárgyává tett cikket a vádlott a főmagánvádló által rajta ejtett sérelem megtorlásául írta, ha a cikk csupán cáfolatot, tiltakozást és a támadó szavahihetőségének megvilágítására szolgáló adatokat tartalmaz. (Kúria 1932. szept. 28. B I. 2721/1932. sz.) Indokok .... Az alsóbíróságok a valóságbizonyításra irányuló indítványt azért utasították el, mert úgy találták, hogy a cikk megírása sem közérdeknek, sem jogos magánérdeknek előmozdítása, megóvása vagy védelme céljából nem történt (Bv. 13. § 1. pont). A cikk lényegben azt az állítást tartalmazza, hogy a főmagánvádló hazudott akkor, midőn a vádlottat okirathamisítással vádolta, mert az okmányhamisítót a főmagánvádlóval szoros viszonyban lévő M. Mátyás személye körül kell keresni, aki a főmagánvádló írógépét használta fel a hamis névvel ellátott okmányok lekopogtatására és ezt a hamis okmányt a főmagánvádló pecsétjével pecsételte le. E tényállítások mögött különösen azon kérdés alakjában tett véleménynyilvánításra tekintettel, hogy mind e miatt a főmagánvádló nem tesz följelentést •— az a burkolt gyanúsítás rejtőzik, hogy a szóbanforgó okirathamisításban a főmagánvádló is részes. Miután a főmagánvádló a cikk megjelenése előtt hat nappal megjelent újságcikkben a vádlottat vádolta meg okirathamisítással, a vádlott jogos magánérdekének védelme céljából ugyancsák sajtó útján tiltakozhatott az ellene emelt vád ellen és azzal szemben megtehette a fenti állításokat, hogy azokkal a főmagánvádló szavahihetőségét kellő világításba állítsa. Téves tehát az alsóbíróságoknak az az álláspontja, amely szerint a valóság bizonyítása elrendelésének már az is akadálya, hogy a vádlott a cikket a főmagánvádló c ikkére viszonzásul a rajta esett sérelem megtorlásául írta . . . = Kúria : Előzetes hírlapi támadással szemben valamely cikk közzététele csak annyiban vehető jogos magánérdek megóvási eszközének, amennyiben a cikk a támadás alaptalanságának kimutatását célozza, ha azonban a cikk a támadást sértésekkel viszonozza és újabbi gyalázással torolja meg, ebben a jogos magánérdek nem ismerhető fel (BDtár VI. 96.). 158. Kötelező az ügyvédi képviselet, mikor a sértett mint pótmagánvádló a vizsgálat elrendelése iránt tesz indítványt. Az ügyvédi képviselet nélkül tett ily indítványt vissza kell utasítani, a nélkül, hogy a sértett a mulasztás pótlására volna felhívandó. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. szept. 26. B V. 7788/1932. sz.) Indokok : ... Helyesek azok az indokok, amelyeknél fogva a törvényszék vizsgálóbírája a vizsgálat elrendelése iránt tett indítványt visszautasította, a vádtanács pedig az e miatt bejelentett felfolyamodást elutasította. A kir. ítélőtábla nem találja helytállónak a felfolyamodásban kifejtett azt a jogi álláspontot, hogy az ügyvédi képviselet hiánya miatt való visszautasításnak a jelen esetben nem lett volna helye, mert ez a Te. 104. § szerint alkalmazandó Pp. szabályai szerint egy pótolható mulasztás, melynek pótlására a mulasztó felet fel kell hívni és a mulasztás következményei csak akkor mondhatók ki, ha a mulasztás nem pótoltatik.
