Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 115 A Te. 104. §-a által felhívott polgári törvényhelyek közül ugyanis erről a kérdésről a Pp. 110. § rendelkezik olykép, hogy az ügyvédi meghatalmazás hiánya hivatalból veendő figyelembe. A Pp. 99. § szerint, amennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, a bíróság az ügyvéd nélkül fellépő fél cselekményét hivatalból visszautasítja. A hiánypótlásra vonatkozó és a felfolyamodó által hivatkozott rendelkezések a Pp. 110. §-ban foglaltatnak, ezek azonban arra az esetre vonatkoznak, ha a fél meghatalmazott útján lép fel, de a meghatalmazott meghatalmazását nem igazolja vagy a meghatalmazása hiányos. Ilyenkor tényleg van hiánypótlásnak helye, de erről a jelen ügyben nincsen szó. De az alsófokú bíróságok jogi álláspontja azért is helyes, mert a felfolyamodó jogi álláspontja a terheltre nézve azzal a sérelmes eredménnyel járna, hogy a vizsgálat elrendelésére meghatározott törvényes határidőt kitolná. Ennek pedig nem lehet helye pusztán azért, mert sértett a törvény rendelkezéseit, melyeket mindenkinek tudni kell, nem ismeri vagy szándékosan vagy gondatlanságból figyelmen kívül hagyja. Végül az ellenkező jogi álláspont a törvény célzatát is meghiúsítaná, mert a Te. szóbanforgó rendelkezései nyilván a perorvoslatok számának a korlátozását célozzák . . . = V. ö. a jelen kötetben 53. sorszám alatt közölt határozatot. 159. Rágalmazás: mellőzést kérelemben ügyészről annak állítása, hogy szándékosan megszegte hivatali kötelessé9ét- (Kúria 1932. okt. 4. B I. 2852/1932. sz.) Indokok : ... A panasznak az az alapja, hogy miután a vádlott a vád tárgyává tett panaszbeadványban felhozottakat a Bp. 74. § alapján emelt mellőzési kérelmének, tehát egy — a törvényben megengedett — segédeszköznek megokolásaként adta elő, az ott előadottak bűncselekmény tényálladékának megállapítására alapul nem szolgálhatnak. A panasz alaptalan. A Bp. 74. § értelmében kétségkívül joga van a sértettnek ahhoz, hogy egy folyamatban levő bűnügyben a kir. ügyészség valamely tagjának mellőzését kérje és kérelmének támogatására az általa szükségesnek tartott okokat is felhozza. A vádlott azonban nemcsak ezt tette, hanem panaszbeadványában a sértett kir. ügyészt egy általa, mint közvádló által referált büntetőügyben ismételten tanúsított szándékos kötelességmulasztással is gyanúsította, amely — szerinte — az illető kir. ügyész elfogultságára vezetendő vissza, amelyre nézve azonban a vádlott a főtárgyaláson kijelentette, hogy ezt bizonyítani nem tudja . . . = Rágalmazás bíró mellőzése iránt előterjesztett kérelemben : BDtár XXIV. 1. — Rágalmazás vádja bíró pervezetési tevékenységének bírálata miatt: BDtár XXIV. 29. 160. A Bv. 14. § a valóság bizonyításának ott körülírt jogcímeit a Bv. 13. §-tól függetlenül, önállóan állapította meg és a 14. § rendelkezései nem egészíthetők ki a Bv. 13. §-nak valamelyik rendelkezésével és különösen a § utolsó bekezdésével sem, amely szerint a valóság bizo8*