Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)
112 Büntetőjogi Döntvénytár. II. (Kúria 1932. márc. 8. B I. 447/1932. sz.) Indokok : . . . A cikk a súlyos gazdasági viszonyokat és a megfelelő tanácsadó szerv hiányát okolja a munkásság egészségellenes nemi élete miatt és a házasságot csak annyiban kapcsolta ebbe bele, hogy a munkás éppen a rossz gazdasági viszonyok folytán nem tud rendes házas és családi életet élni. Ezeknek az eszméknek és problémáknak a fejtegetése azonban nem alkalmas a házasság intézménye elleni izgatás kimentésére . . . III. (Kúria 1932. szept. 27. B I. 2646/1932. sz.) Indokok : . . . A könyv rámutat arra, hogy míg a bányászok sötétben tengetik nagy üggyel-bajjal életüket, azalatt mások learatják az ő munkájuk gyümölcsét ; ők azonban beletörődnek abba, hogy az életjavak nincsenek egyenlően elosztva, hogy egyes emberek palotákban élik le életüket, a nélkül, hogy tudnák, milyen az élet munkában és nyomorúságban. A nyomorékká vált munkás gyötrelmes óráiban a forradalmi gondolatvilághoz találta meg az utat, ez volt az egyetlen mód arra, hogy keserves lelki és szellemi magányából kimeneküljön és valahogy mégis bejuthasson az árba, a hol «egy volt a sok közül». Izgatás csak akkor állapítható meg, ha a tettes olyan kitételeket használ, amelyek tárgyilag és az előadás módja és körülményei szerint is alkalmasak a gyűlölet kiváltására. Ámde itt nem egy rövidebb tartalnrá sajtóközleményről van szó, amelynek tartalmából az izgatásra irányuló szándék nyilván kitűnik, hanem egy nagyobb terjedelmű regényről, amelyben a munkások sanyarú helyzetéről és gazdagok jólétéről csak elvétve esik szó, a regénynek nem a vagyonos és vagyontalan osztályok közti ellentét éles kiszínezése a célja ; oly kitételeket, amelyek a munkás nehéz helyzetéért a vagyonos osztályt tennék felelőssé, nem tartalmaz ; nem állítható tehát, hogy a vádlott olyan kitételeket használt, amelyek tárgyilag s a regény irányát és szellemét tekintve alkalmasak a gyűlölet kiváltására. A könyv tartalmából inkább az állapítható meg, hogy az a különböző társadalmi osztályok között fennálló, soha ki nem küszöbölhető anyagi egyenlőtlenséget — csak mint a regény tárgyához illő helyzetfestést — hozza fel. A regénynek tehát nincsen a büntetőtörvényekbe ütköző tartalma . . .