Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 109 A Pp.-nak akkor, amikor a bizonyítékok szabad mérlegelésének általános szabályát tette a polgári peres eljárás alapjává, nem kellett külön kifejezést adni annak, hogy a büntetőbíróság ítélete nem köti a polgári bíróságot, mert ez a 270. § rendelkezéséből önként folyik. Ellenkezően a törvényhozónak abban az esetben kellett volna ebben a vonatkozásban kifejezett korlátozást a törvény szövegébe foglalnia, ha a polgári bíróságnak mérlegelési jogát ily jelentékenyen megszükíteni kívánta volna. . . . . . . Mindezeknél fogva a jogegységi tanács a polgári bíróság teljes önállóságának az álláspontjára helyezkedett, vagyis nemcsak a felmentő, hanem az elítélést tartalmazó büntetőbírósági ítéletnek sem tulajdonít a polgári bíróságra kötelező hatályt s a 198. számú elvi határozatban a bűnösséget kimondó ítélet kötelező erejére vonatkozó elvi kijelentést fenntarthatónak nem találta. . . . III. Szükségesnek tartotta azonban a jogegységi tanács annak kiemelését, hogy ha valamely különleges jogszabálynál fogva (pl. 1894 : XXXI. tc. 79. §, 1927 : XXI. tc. 90. §, 1871 : VIII. tc. 68. § stb.) a magánjogi igény érvényesítésének jogalapja vagy föltétele a büntetőbíróságnak elítélést tartalmazó jogerős ítélete, akkor a polgári bíróság a különleges jogszabály tartalma szerint kötve van a büntetőbíróság ítéletéhez. A jogegységi tanács nem tartotta feleslegesnek azt is megemlíteni, hogy a jelen határozat nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a büntetőbíróság a törvény kifejezett rendelkezésével megállapított hatáskörében, így a Bp. 5. és 489. § alapján magánjogi igényt ítél meg, vagy a Bp. 490. § rendelkezéséhez képest az ügyletet érvénytelennek (semmisnek) nyilvánítja és az ebből folyó következmények iránt is határoz, mert ezekben az esetekben a Bp. 491. § szerint csak a megítélten túlmenő igény érvényesíthető polgári per útján . . . Kelt a kir. Kúria polgári jogegységi tanácsának 1932. évi március hó 7. napján tartott ülésében. = A döntvény indokolását egész szövegében a Perjogi Dtár XVII. 38. szám alatt közölte. A 198. számú kúriai EH-ot BDtár XXII. 183. szám alatt közöltük. V. ö. még Kúria : BDtár XXII. 183., XXIII. 69. és 126., XXIV. 25. és 58. 150. A Btk. 475. §-ban meghatározott vétséget követi el a szavazatszedőküldöttség elnöke, aki a rendbontókat nemcsak a szavazás szinhelyéről, de a község egész területéről eltávolíttatta. (Kúria 1932. szept. 13. B III. 2061/1932. sz.) Indokok .... Az 1925 : XXVI. tc. 57. § 4. pont csupán arra jogosítja fel a szavazatszedőküldöttség elnökét, hogy a szavazóhelyiségben és annak közvetlen környékén gondoskodjék a csend és rend fenntartásáról és hogy közbiztonsági közegekkel, valamint a kirendelt fegyveres erővel csak e határok között és a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett rendelkezzék. Sem az id. §, sem az 1925 : XXVI. vagy 1929 : XXX. tc. egyetlen szakasza sem jogosította fel a törvényhatósági bizottsági tag választásoknál szavazatszedőküldöttségi elnököt arra, hogy a sértettet, még abban az esetben is, ha ez valóban a rend ellen vétett volna is vagy a törvény értelmében tett intézkedésnek nem engedelmeskedett volna is, az egész községből eltávolítsa .. .