Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 95 Indokok : . . . Az alsófokú bíróságok szerint a cséplőgépkészlet megrendelésére vonatkozó kötlevelek nem lévén a megrendelések gyűjtésének módját szabályozó, 1900 : XXV. tc.-nek és illetőleg az abban nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 27,483/1901. sz. keresk. min. rendeletnek megfelelően a községi elöljáróság hitelesítési záradékával ellátva, e lényeges alaki hiány a megrendelési ügylet érvénytelenségét vonja maga után. Érvénytelen szerződésből pedig joghatás senki irányában nem keletkezhetvén, az bizonyítékul sem a jogosítottakkal, sem a kötelezettekkel szemben nem használható és ennélfogva mint jogsérelem okozására alkalmatlan, nem lehet tárgya a magánokirathamisításnak sem. Ugyanez áll az érvénytelen megrendeléssel való szoros kapcsolatuknál fogva a megrendelési ügylet biztosítása céljából kiállított váltókra, biztosítéki és bekebelezési nyilatkozatra is. Ez a jogi álláspont, amely a hamisítás tárgyául szolgálható magánokirat fogalmának meghatározásánál a külső megjelenési formára egyáltalán nincsen tekintettel, hanem kizárólag az okirattal szabályozott ügylet belső kellékeit tartja szem előtt, téves. Azt a kérdést ugyanis, lehet-e valamely nyilatkozat magánokirathamisítás tárgya, csak a forma és tartalom együttes méltatása mellett lehet megoldani. Mert ha a nyilatkozat a jogi forgalomban az adott formában és adott tartalommal alkalmas azt a látszatot kelteni, hogy az abban foglalt jogilag jelentős tényeket egy valóban létező személy rögzítette meg és a nyilatkozat joghatás kiváltására is alkalmas, akkor ez kétségkívül bizonyítékul fog szolgálhatni, és tekintet nélkül arra, hogy az okirattal szabályozott ügylet a valóság szerint eredeti érvénytelenségi hibában szenved vagy érvénye megtámadható, mindenesetre veszélyeztetni fogja a jogi forgalmat, ha az hamis formában, avagy hamis vagy hamisított tartalommal jelenik meg benne. Viszont bármennyire érvényes a forma és bármennyire érzékelhetők a bizonyító erő alaki feltételei, ha már az okirat tartalmából világosan kitűnik, hogy a nyilatkozat jogilag teljesen közömbös tényre vagy olyan ügyletre vonatkozik, melynek teljesítése már eleve lehetetlen vagy a törvény tilalmába ütközik (semmis ügylet), akkor a nyilatkozat nem fogja betölthetni a jogi forgalomban a bizonyíték szerepét, és mint ilyen, nem lehet tárgya a magánokirathamisításnak sem. Vagyis (.. .Mint a fejben. ..) így a vád alapjául szolgáló okiratok — a megrendelési ügylet különben is nem önmagában, hanem csak a megrendelők részéről történt megtámadás esetén beálló érvénytelensége mellett is — megfelelnek azoknak a következményeknek, amelyeket a törvény a magánokirathamisítás szempontjából a magánokiratokra nézve felállít. Ami ugyanis a megrendelő-leveleket illeti, azok Budapesten lévén keltezve, úgy tüntetik fel a megrendelés körülményeit, mintha a megrendelés az eladó gépgyár székhelyén, tehát olyan helyen történt volna, ahol a feleknek a nagyobb gazdasági gépekre vonatkozó szerződési szabadsága semmi irányban korlátozva nincs, ahol tehát az ügylet érvényéhez a törvény által egyébként megkívánt hatósági jóváhagyás nem szükséges. Ezzel a tartalommal a magánokirati formában kiállított kötlevelek kétségkívül alkalmasak annak a ténynek kisebb-nagyobb bizonyító erővel való bizonyításra, hogy a kötlevelek aláírói a cséplőgépkészletet a szállító cégnél az ott írt árban és feltételek mellett megrendelték és az okirat szövegéből semmi sem figyelmeztet arra, hogy itt valójában olyan ügyletről van szó, amelynek a megrendelők irányában való érvényességéhez még hatósági jóváhagyás is szükséges. A valóságnak meg nem felelő helyről keltezett és hamis névaláírásokkal ellátott kötlevelek a szállító cég birtokába kerülve kétségkívül a jogsérelem lehetőségét hordozták önmagukban, amelynek elhárítása végett az érdekeltek — a megállapított tények szerint — bírói jogsegélyt is vettek igénybe. Ily körülmények között tehát nem szenvedhet kétséget, hogy a szóbanforgó kötlevelek meghamisítása és felhaiználása folytán olyan jogi helyzet állott elő, amelynek büntetőjogi jelentősége van és amelynek felidézéséért