Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

74 Büntetőjogi Döntvénytár. A mindkét irányú felelősség jogalapjának ez a hiánya tehát kizárja azt is, hogy a vádlott ellen, mint távollevő ellen, a rendelkezésre álló adatok és a megállapított tények alapján a fordított mü tartalma miatt az 1921 : III. tc. 12. § értelmében eljárni lehessen . . . 100. A köztársaság éljenzése még nem támadás (1913: XXXIV'. tc. 3. §) a királyság intézménye ellen. (Kúria 1932. ápr. 5. B I. 325/1932. sz.) Indokok : . . . A tényállás az, hogy a vádlott a hősök emlékszobra előtt tartott népünnepély alkalmával nagy fokban ittas állapotban azt kiálltotta : «Éljen a magyar köztársasága Ez a tényállás nem valósítja meg az 1913. évi XXXIV. tc. 3. §-ba ütköző bűntett tényálladékát. A vádlott idézett szavaival ugyanis a királyság intézményének megszüntetésére irányuló mozgalmat nem kezdeményezett, nem vezetett, ily mozgalomban tevékeny részt nem vett, a királyság intézménye ellen nem lázított, a királyság intézményét politikai célzattal nem támadta meg. Még leginkább arról lehetne szó, hogy a vádlott a köztársaság éljenzésével közvetve támadta a királyságot; de a kir. Kúria a jelen esetben ezt sem tartotta megállapíthatónak, mert a támadó élt nélkülöző szavak csak annak feltételezésére nyújtanak alapot, högy a vádlott inkább a köztársasági államforma barátja ; ez és illetve ennek a kifejezése azonban a nyílt és egyenes támadás jogi fogalmának megállapítására nem elég . . . = Kúria : Kifakadás a királyság intézménye ellen, mint ami — szemben a köztársasági államformával —jobb a polgárokra, még nem «támadás» az 1913: XXXIV. tc. 3. § értelmében. (BDtár IX. 118.) «Támadás» az a nyilatkozat, amely a királyság intézményét sérteni, kisebbíteni, gyalázással gyűlöletessé tenni, lejáratni célozza. (BDtár XVII. 26.) 101. A gyújtogatás bűntette befejezést nyer azzal, hogy az alkalmazásba vett gyujtószer a megsemmisíteni óhajtott tárgyon vagy az azzal helyi összefüggésben álló más tárgyakon megfogamzott; a megfogamzás nem jelenti a felgyújtott vagy az azzal helyi összeköttetésben levő más tárgy lángraborulását, elég a parázslás útján való továbbterjedés veszélye. Nem változtat a befejezettségen az, ha a felgerjesztett tűz hosszabb farázslás után önmagától elsenyvedett. I. (Kúria 1932. ápr. 19. B III. 1145/1932. sz.) Indokok : . . . A gyújtogatás büntette — a Btk. javaslatának miniszteri indokolásából kitetszően— nem merőben vagyon elleni, hanem elsősorban «közveszélyü» cselekmény, amelynek büntetési tételeit a Btk. az ezen cselekmény által egyesek, sőt egész helységek személyi és vagyoni biztonságára könnyen hárulható súlyos veszedelem fennforgása miatt állapította meg oly szembeszökően hosszú tartamú szabadságvesztésben. Ebből folyóan a be-