Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 67 szerint jogosultat megilleti. A közokirat tanúsító ereje tehát nem hiányzik. L. a jelen kötetben 14. és 20. sorszámok alatt közölt és idézett határozatokat. 85. A félelmetesen erőszakos atya parancsa, mint ellenállhatatlanul kényszerítő erő az atya által elkövetett bűncselekményben (Btk. 279. §) való segítő közreműködésre. (Kúria 1932 febr x B XI 5009/1931. sz.) Indokok : . .. A tényállás szerint a két felnőtt vádlott, mégpedig V. János egy 3 cm átmérőjű cséphadaróval, V. Jánosné pedig egy ugyanily vastag nyujtófával úgy ütötték verték a sértettet, hogy annak hét bordája darabokra tört, hogy fejbőre 10 helyen meghasadt, hogy valamennyi végtagja össze volt törve és hogy sértett a fejre intézett többszörös ütés folytán keletkezett agyrázkódás miatt ott a helyszínén nyomban meg is halt. A fiatalkorú vádlott az eset történtekor már ágyában nyugovóra tért, honnét őt ingben édesatyja, V. János hívta elő, mire ő atyja parancsára egy ciroksöprővel, melynek nem volt fanyele, hanem melynek nyele és fogója is cirok volt, tehát gyönge ütőeszközzel az alatt, míg a szülei a sértettet bántalmazták, szintén ütéseket mért a sértettre. A kir. Kúria is úgy találta, hogy a fiatalkorú vádlott teljesen az atyja parancsa következtében cselekedett olyannyira, hogy a félelmetes, erőszakos atyja parancsának ellenszegülni nem mert és az elől kitérnie ő neki nem is lehetett, úgy ez a vádlott kizárólag ez ellenállhatatlan kényszer hatása alatt ütötte a sértettet ezzel a cirokseprővel. A fiatalkorú ezek szerint leküzdhetlen kényszer hatása alatt cselekedett. Helyesen jártak el tehát az alsóbbfokú bíróságok, midőn a fiatalkorú vádlott vádba vett cselekményét neki a Btk. 77. § alapján be nem számították . . . = Kúria : Az ellenállhatatlan erő a Btk. 77. § 1. tétel alkalmazásában mindig valamely külbehatást jelent. (BDtár II. 230.) Ez csak testi erőszakban megnyilvánuló lenyűgöző hatalom lehet. A lelki kényszer (77. § 2. tétel) fenyegetésben nyilvánul meg. (BDtár V. 203.) Csak a legyőzhetetlen fizikai erő folytán cselekvő hivatkozhatik a 77. § 1. tételben biztosított mentesítő okra. {BDtár III. 131.) 86. Adócsalás esetében a kir. kincstárt nem illetik meg a sértett jogai. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1932. márc. 10. B II. 1417/1932. sz.) Indokok : ... Az államkincstárt és illetve annak képviselőjét adócsalás miatt folyamatba tett bűnügyben a bíróság felmentő' ítélete ellen fellebbezési jog nem illeti meg. Ez következik 1920 : XXXII. tc. 12. § 1. bek.-ben foglalt azon rendelkezésből, amely szerint ezen ügyekben a vádat a kir. ügyészség képviseli. Ez a rendelkezés eltér a Bp. 2. §-ban foglalt rendelkezéstől, amely szerint a vádat «rendszerint» a kir. ügyészség képviseli. Azt az álláspontot, hogy az államkincstárt adócsalás miatt folyamatba tett bűnügyben fellebbezési jog és vádlói jogkör illeti meg, nem indokolják az államkincstár vagyoni érdekei 5*