Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

68 Büntetőjogi Döntvénytár. sem, mert az államkincstár adócsalás esetében is a közadó megrövidítésére vonatkozó igényét a pénzügyi hatóság útján biztosítja s érvényesíti, éspedig függetlenül attól, hogy a büntetőbíróság adócsalás miatt a vádlott bűnösségét megállapítja-e vagy nem. A törvény nem is utalja a büntetőbíróság hatáskörébe azt, hogy a vádlottat a megrövidített adónak az államkincstár részére való megfizetésére kötelezze. Nyilvánvaló tehát, hogy az adócsalás miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás közvetlen célja és rendeltetése az államkincstár közjogi érdekeinek megvédésére irányul. . . = Ellenkező Kúria EH : A kir. ügyészség bűnügyben csupán az állam közérdekét képviseli. Ha a kincstár magánjogi sérelméről is szó van, a kincstár képviselője felléphet sértettként. (BHT 723.) 87. A vád tárgyává tett tényállítás értelmének megállapításánál a bíróság figyelembe veheti az eset körülményeit, így a vádlottnak — egyébként vád tárgyává nem tett — azokat a kijelentéseit is, amelyeket a vád tárgyává tett tényállítással kapcsolatban különösen ennek megokolásául tett. (Kúria 1932 márc 17 B j 5974^93!. sz.) = Kúria : Beszédből kiragadott valamely kijelentés értelmezésénél nem kizárólag a használt és vád tárgyává tett szavak betüszerint való értelme? a döntő, hanem figyelembe kell venni, hogy a kijelentés mily tartalmú beszéd keretében és azzal mily összefüggésben történt. (BDtár XXI. 1.) — Kúria r Ha a sértett nem emelt vádat az egész sajtóközlemény miatt, a biróság a nem inkriminált kijelentés miatt nem állapíthatja meg ugyan a bűnösséget, de az inkriminált kijelentés értelmének és súlyának megvilágítása végett,, valamint a valóságbizonyítás kérdésének eldöntésénél is a sajtóközlemény egész tartalmát mérlegelni kell. (BDtár XXII. 15. és 16.) 88. Az a kijelentés, hogy Magyarországon nincs törvény és nincs törvényes rendelet, nem foglalja magában a törvény kötelező erejének megtámadását (Btk. 173. §), hanem csupán azt jelenti, hogy Magyarország olyan állam, amelyben nincs törvényes jogrend. Ez a nyilatkozat pedig az 1921:111. tc. 7. § alá esik. (Kúria 1932. márc. 16. B I. 267/1932. sz.) = Kúria EH. : Csupán az alkotmány valamelyik intézményének létjoga ellen való lázítás esik a 173. § alá. (BHT. 340.) — Az az állítás, hogy ebben az országban nincs jogrend, az 1921 : III. tc. 7. § alá esik : Kúria BDtár XVI. 80., 108., XVIII. 1., XIX. 81.