Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

vi T arialommutató. Lap I. Súlyosbítja a felelősséget, hogy a vádlott a gépkocsit a szabályként előírt sebességet jelentékenyen túlhaladó iramban vezette és ezenfelül —• bár két utca keresztezésén kellett áthaladnia — a menetsebességet nem mérsékelte, sőt az előírt tülkölést is későn adta. — II. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott teljesen mellőzte a köteles megfontolást és közönséges figyelmet is. — III. Súlyosító körülmény a vádlott részéről tanúsított hanyagság és felületesség nagyobb foka 52 64. A Btk. 232. §-ban meghatározott bűntett esetében a bűnösség fokára befolyással bíró körülmények. — I. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott a cselekményt nős létére követte el és így tettével a házassági hűséget is megszegte. — II. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott a bűncselekményt kis gyermekei jelenlétében követte el. — III. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádlott a másodbírósági ítélet kihirdetése után feleségül vette a sértett nőt 54 65. Rágalmazás esetében a büntetés kiszabásával kapcsolatos enyhítő és súlyosító körülmények keretében — magára a bűnösségre vonatkozó valóságbizonyítás elrendelése nélkül is — felvehető bizonyítás 53 Úii. Nem nyomatékos enyhítő körülmény a büntetlen előélet, mikor részvénytársasági igazgató a vádlott, aki állásánál fogva a gazdasági és forgalmi életben közbizalomra tart igényt 53 <57. A kár összegének befolyása a bűnösség fokára. — I. Súlyosító körülmény, hogy az okozott kár többszörösen meghaladja a Btk. 383. § 2. bek.-ben meghatározott értékhatárt. — II. Súlyosító körülmény, hogy az elsikkasztott összeg a 4000 P-t meghaladja, tehát túl van azon az összegen, amelyet a Btk. egyes bűncselekményeknél súlyosabb büntetési nem alkalmazására alapul vesz fel 53 IX. FEJKZET. A bűnvádi eljárást kizáró okok. •í8. Allapotbűncselekmény elévülését az elkövetési cselekmény véghezvitelének, nem pedig a cselekmény által előidézett jogsértő állapot megszűnésének napjától kell számítani. . . . 53 96. Folytonos (tartós) bűncselekményeknél, mint aminő az uzsora vétsége is, az elévülés a jogellenes állapot megszűnésének napján kezdődik. Az uzsora vétségének elkövetési cselekedete a hitelezés. A hitelezési viszony fennáll, amíg az uzsorás követelés érvényesítése akár a hitelező kielégítése, akár a hitelező elállása folytán vagy más egyéb módon meg nem szűnik 71 44. Jóllehet a sértett szövetkezet igazgatósága alapszabályszerűen csak két igazgatósági tag együttes aláírásával adhatott meghatalmazást, mégis joghatályos az egy igazgatósági tag részéről előterjesztett magánindítvány, mikor azt az igazgatóság ülése megnyugvással tudomásul vette 4 í