Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Büntetqjogi Döntvénytár. 63 pártolásnak egy a 874. §-ban szabályozottal rokon esetére vonat kozik, ámde éppen abból, hogy a törvényhozás a Btk. 374. §-ban foglalt általános rendelkezés dacára a katonaszökevények befogadását és rejtegetését a 454. §-ban külön bűncselekményként állapította meg, következik, hogy ezen speciális bűncselekményre, a közönséges bűnpártolásra vonatkozólag a Btk. egy másik korábbi fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazást nem nyerhetnek . . . = Nem változik a joghelyzet az 1930 : III. tcikk 78. § életbelépése után sem. 65. Mikor a sértett csupán polgári perben érvényesíti kártérítési követelését, a sértett és akiadó közti viszonyban a kártérítés kérdését illetően nem a St. 40. §-ának a fokozatos felelősséget szabályozó rendelkezései, hanem 39. §-ának 3. bek.-ben felvett rendelkezések irányadók, vagyis a kártérítési igény a magánjogilag tilos cselekmények esetén alkalmazandó általános kártérítési szabályok szerint bírálandó el. (Kúria 1929. dec. 5. P VI. 983/1928. sz.) Indokok :. . . A nem vitás tényállás szerint az elsőrendű alperes (szerző) ellen indított bűnvádi eljárás ítélethozatala nélkül megszűnt, mert a felperes (főmagánvádló) az elsőrendű alperes (szerző-vádlott) részéről elégtételként tett nyilatkozat következtében a vádat elejtette. A büntetőeljárásnak ezt az eredményét szem előtt tartva és a kir. Kúriának a P. VI. 7622/1927. számú határozatában már kifejezett abból az álláspontjából kiindulva, hogy a St.-nek a fokozatos felelősséget szabályozó rendelkezései csak a sajtó útján elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatosan, vagyis csakis akkor nyerhetnek alkalmazást, ha az arra jogosult büntetőbíróság megállapította, hogy a közlemény sajtó útján elkövetett bűntett, vétség vagy kihágás tényálladékát valósítja meg, a jelen perbeli esetre vonatkozóan is az következik, hogy a felperes mint sértett és a harmadrendű alperes mint kiadó közti viszonyban a kártérítés kérdését illetően nem a St. 40. §-nak a fokozatos felelősséget szabályozó rendelkezései, hanem 39. §-nak 3. bek.-ben felvett rendelkezések jöhetnek csak alkalmazásba. Mivel azonban az utóbb kiemelt törvényi rendelkezésen nyugvó kártérítési igény a magánjogilag tilos cselekmények esetén alkalmazandó általános kártérítési szabályok szerint bírá-