Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

44 Büntetőjogi Döntvénytár. károsítását célzó elidegenítésével egyidejűleg más hitelezőt elégítenek ki. (Kúria 1929. nov. 27. B III. 8293/1928. sz.) Indokok : . . . A valónak elfogadott és irányadó, kézzelfoghatóan rosszhiszemű kijátszást mutató tényállásból tévedés nélkül vonható le az a jogi következtetés, hogy G. Mihály feleségének, mint hitelezőjének megkárosítása céljából adta el ingatlanait. A védő azt vitatta, hogy a bűnösség megállapítása téves, mert a nem vitás tényállás szerint a budafoki 1296/1. k. hr. számú 158 G-ölnyi ingatlan felerésze még mindig G. Mihály vádlott tulajdonában van és így nem állapítható meg, hogy a sértett követelésére kielégítési alapot nem találhat. Ez az érvelés nem helytálló ; mert a Btk. 386. § alá eső csalásnak nem tényálladéki eleme a kár tényleges bekövetkezése, hanem csak a károsítás célzata az, amit a törvény előír. Ez pedig kétségtelen. E mellett a kir. ítélőtábla megállapítása szerint ennek az ingatlannak értéke 474 P, jövedelme pedig csak 40 P és így annak a vádlottat illető felerésze a sértett 1500 P-t meghaladó követelésére épenséggel nem megfelelő kielégítési alap. B. Erzsébetre nézve tényként állapította meg a kir. ítélőtábla, hogy ez a vádlott is ismerte mindazokat a körülményeket, amelyekből G. Mihály bűnösségére a jogi következtetés levonatott. Ezek ismerete mellett pedig közömbös az, hogy B. Erzsébetnek csakugyan tartozott-e G. Mihály 20 millió K-val vagy nem, mert a Btk. 386. § alá eső károsítási célzat fennforoghat akkor is, ha a vagyontárgyaknak a sértett hitelező megkárosítását célzó elidegenítésével egyidejűleg más hitelezőt elégítenek ki. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla akkor sem, amikor B. Erzsébet bűnsegédi bűnrészességét megállapította. = Hasonló : BDtár VIII. 104. ; X. 36. ; XX. 72. 45. A Btk. 414. és 416. §-ai alá eső bűncselekményeket, mint tettes, kizárólag a vagyonbukott cégtulajdonos követheti el; a nem cégtulajdonos üzletvezető legfeljebb mint bűnsegédi bűnrészes vonható felelősségre. (Kúria 1929. dec. 3. B III. 7258/1928. sz.) Indokok A kir. főügyész a Bp. 385. § 1. a) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt, mert a vagyonbukott cégnek korlátlan és egyedüli vezetője ellen a bűnösséget a Btk. 69. § 2. pontja alapján meg kellett volna állapítani.