Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Büntetőjogi Döntvénytár. 45 A panasz alaptalan. Az clut ásítás első jogi oka az, hogy a Btk. 69. § 2. pontjában körülírt bűnsegédi bűnrészesség sohasem jelentheti a törvényes tényálladéknak akár egészben, akár részben való megvalósítását , hanem csak ennek a tényálladéknak körén kívül álló, bár annak megvalósítását akaró segítést. Az adott esetben azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy a vádlott maga valósította volna meg a vádbeli cselekményeket, tehát a törvényes tényálladékot. A koronaügyész azért vitatta, hogy büntetőjogi szempontból a vádlott tekintendő vagyonbukottnak és így tettesnek. A kir. Kúria e jogi felfogást de lege lata nem oszthatja, mert az irányadó ténymegállapítás szerint a vagyonbukott cég tulajdonosa S. Jakabné volt, a vádlott pedig a legtágabb értelemben is csupán az üzlet vezetőjének, birtokosának tekinthető. Minthogy azonban a Btk. 414., 416. §-ai alá eső bűncselekményeket, mint tettes, kizárólag a vagyonbukott — jelen esetben a vád alá nem vont — cégtulajdonos követheti el s ebből az okból a kir. Kúria vagyonbukott tettes minőségében a vádlott bűnösségét nem állapíthatta meg; mert az érvényben levő törvények szerint ő — ha arra van megfelelő alap — legfeljebb mint bűnsegédi bűnrészes vonható felelősségre. Ámde a való tények alapulvétele mellett eredményre ez sem vezetett. Az adott esetben ugyanis a vádba tett bűncselekmény bűnsegédi bűnrészesség formájában való megállapításának is elengedhetlen feltétele a szándék által felölelt, a hitelezők károsítására irányuló célzat. Erre pedig a valóknak elfogadott tényekből határozott következtetést vonni nem lehet . . . == A gondnokság alatt álló cégtulajdonos üzletvezetője mint bűnsegéd: BDtár VI. 163. 46. Közveszélyű megrongálás bűntettének elkövetési cselekménye: a veszély előidézése. A veszély beállásával a szándékolt bűntett nem csupán megkezdetett, hanem be is végeztetett. A beállott veszély kisebb foka annak büntetőjogi beállottságát nem csökkenti és a büntetőjogi felelősséget meg nem szűnteti. (Kúria 1929, nov. 19. B III. 698/1929. sz.) Indokok A védő semmisségi panasza alaptalan. A Btk. 434. §-ba ütköző közveszélyű megrongálás bűntettének elkövetési cselekménye ugyanis a törvény szavai szerint csupán abban van megjelölve, hogy a vasúton levő személyek