Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

36 Büntetőjogi Döntvénytár. pedig testi sértést is okozó arculütés és ellökésnek halálos eredménye alapján tehát az alsóbbfokon eljárt bíróságok a vádlott bűnösségét helyesen állapították meg, ezért a panasznak a bűnösség megállapítása miatt használt részét a Bpn. 36. §-ához képest el kellett utasítani. . . = Az okozati összefüggés megállapításának felülvizsgálata: BDtár XIX. 14. ; XXII. 189. 38. A kir. ítélőtáblák székhelyén szervezett esküdtbíróságok kivételes hatáskörébe tartozó ügyek — az esküdtbíróságok működése ideiglenesen történt felfüggesztésének tartama alatt — a kir. ítélőtáblák székhelyén működő kir. törvényszékek, Budapesten a budapesti kir. büntetőtörvény szék hatáskörébe tartoznak. (Budapesti kir. ítélőtábla 1929. nov. 16. B III. 10,636/1929. sz.) Indokok : . . . E. János budapesti lakos D. Simon egri lakos ellen sajtó útján elkövetett hitelrontás vétsége miatt azért tett feljelentést, mert utóbb nevezett az Egerben előállított és forgalomba hozott nyomtatott szövegű levelezőlapon olyan valótlan tényeket állított róla, amelyek hitelét veszélyeztették és hitelképességét csökkentették. A szóval elkövetett hitelrontás vétségének elbírálása a Bp. Élt. 17. § 1. bek. 4. pontja értelmében a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik, ha pedig a vétséget sajtó útján követték el, úgy a Bp. Élt. 15. § II. pontja értelmében esküdtbíróság, mégpedig a kir. ítélőtáblák székhelyén működő esküdtbíróság jár el, amint ezt arra való tekintettel, hogy a hitelrontás a rágalmazástól és becsületsértéstől, ha ezekkel rokon, de valójában különböző (delictum sui generis) bűncselekmény, a Bv. miniszteri indokolásának vonatkozó része is kifejezésre juttatja. A m. kir. minisztériumnak 6898/1919. M. E. sz. rendelete azonban az esküdbíróságí>k működését ideiglenesen valamennyi törvényszéknél felfüggesztette és az esküdtbíróságokhoz tartozó ügyekben a főtárgyalás megtartását a kir. törvényszékek hatáskörébe utalta. Minthogy az esküdtbíróságok hatáskörének átruházásánál a rendelet nem tesz különbséget rendes és kivételes hatáskörű esküdtbíróság között, még kevésbbé tartalmaz rendelkezést aziránt, hogy az esküdtbíróságok kivételes hatáskörébe utalt ügyekben az esküdtbíróságok szünetelésének tartama alatt azok a kir. törvényszékek illetékesek eljárni, amelyek elé ezek az ügyek a rendes hatásköri és illetékességi szabályok szerint tar-