Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

li ii i< tető jogi Döntvénytár. 77 Mindezekre és a kir. Kúriának hasonló jogi álláspontot kifejezésre juttató 500. BZ. B". II.-ára tekintettel, a semmisségi panasz alaptalan. ae Az .")00. BZ. EH-o\ BDtár VI. 7:5. BZ. á. közöltük. — Kúria lil'.tá, XVlIl. 44.: Jogos bírói segély emlegetése és lehetőségének előtérbe állítása, ha a fenyegetőnek joga volt a bíróságnál elégtételt keresni, nem ti kinthető jogellenesnek. BDtár XXI. 15. : Nem lehet jogtalan az oly következmény kilntásbahelyezése, amelynek megvalósítására a fenyegető jogosult. — BDtár XI. 72. : Kelmentés ügyvédnek fegyelmi feljelentéssel való megfenvegetése esetéhen jóhiszeműség címén. — V. ö. Baiirngarten Izidor értekezését BJT LXIII. 27. sz. 74. A zsarolás tény állad ékáJwz nem szükséges az. hogy a tettes a veszély közvetlen bekövetkezését helyezze kilátásba és nem lényeges, hogy a tettes komolyan szándékozik-e a fenyegetést megvalósítani. Elég, ha a tettes a fenyegetettben elő akarja idézni a fenyegetés végrehajtásától való félelmet és ha a fenyegetés e cél elérésére alkalmas. (Kúria 1930. febr. 11. B II. 8424/1928. sz. Indokok : . . . A zsarolás tényálladékához nem szükséges az, hogy a tettes a veszély közvetlen bekövetkezését helyezze kilátásba és nem lényeges az sem, hogy a tettes komolyan szándékozik-e a fenyegetést megvalósítani, hanem elég, ha ő a fenyegetettben elő akarja idézni a fenyegetés végrehajtásától való félelmet és ha a fenyegetés e cél elérésére alkalmas. A kir. Kúria megítélése szerint a vádlottban meg volt a szóbanforgó akarat ; valamint ahhoz sem férhet kétség, hogy a jelen esetben, amikor egy elhagyott és így elkeseredett szerető az őt cserbenhagyó egyén ellen használta ezt a fenyegetést, ez a fenyegetés olyan volt, amellyel az a cél elérhető, hogy a sértett megfélemlíttetik és esetleg fizetni fog. Nincs jelentősége, hogy a sértett nem tekinthető kényszerhelyzetben levőnek, mert a fenyegető kijelentés után is maga kereste a vádlottal való érintkezést, ez a körülmény inkább arra mutat, hogy a sértett ilymódon is megkísérelte arra törekedni, hogy a szerinte mindenre képes vádlottat a beígért merénjdettől visszatartsa. Tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn bűncselekmény hiányában ;i vádlottat a vád alól felmentette. 75. A zsarolás fogalmi körébe csak az olyan fenyegetés vonható, amelynek kényszerítő hatása a megfenyegetettre nézve objektíve megállapítható. Nincs kényszer-