Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

78 Büntetőjogi Döntvénytár. helyzet, ha a meg fenyegetettnek oka nem volt attól tartani, hogy a fenyegetés beváltása neki valami sérelmet vagy hátrányt okoz. ^Kúria 1930 jan 21. B I. 7126/1928. sz.) Indokok : . . . A zsarolás fogalmi körébe csak az olyan fenyegetés vonható, amelynek kényszerítő hatása a megfenyegetettre nézve objektíve megállapítható. Ilyen fenyegetés a vádbeli esetben nem történt. A vádlott levélben azzal fenyegette a sértettet, hogy ha készpénztartozását záros határidőben meg nem fizeti, eljárását az egyetemi tanácsnak fogja bejelenteni. Ezen fenyegetés folytán a sértett kényszerhelyzetbe nem jutott, mert semmi oka nem volt attól tartani, hogy a fenyegetés beváltása neki valami sérelmet vagy hátrányt okoz, nem tarthatott attól, hogy eljárását az egyetemi tanács neki valami módon felrójja vagy esetleg erkölcsi szempontból kedvezőtlen megítélésben részesíti... 76. Intellektuális közokirathamisítás megállapítása, mikor a vádlott az általa eladott, de telekkönyvileg még nevén álló ingatlanra, abból a célból, hogy kölcsönhöz jusson, zálogjogi bekebelezést engedélyezett. I. (Kúria 1930. jan. 21. B III. 6637/1929. sz.) Indokok : . . . A vádlott a soroksári 7247. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlannak őt illető felerészét az 1923. évi augusztus 9. napján kelt szerződés szerint a sértettnek eladta és ez szerződési kötelezettségének mindenben eleget tett ; a szóbanlevő ingatlanjutalék akkor, mikor a vádlott arra 1925. július 31. napján a H. Jánostól felvett 5.500,000 K kölcsön erejéig zálogjogbekebelezést engedélyezett és a zálogjog be is kebeleztetettt, már nem tartozott a vádlott vagyonához, mert az ingatlan az adás-vételi jogügylet következtében a sértett tulajdonába menvén át, arra nézve a vádlott tulajdonjoga megszűnt. A zálogjog bekebelezésének a sértett tulajdonává lett ingatlanra történt engedélyezése által a vádlott szándékosan közreműködött arra, hogy a sértett jogai lényegére vonatkozó valótlan tények vezettessenek be a nyilvános könyvbe. S minthogy a kölcsönnek zálogjog engedélyezésével történt felvétele az adott esetben a vádlottra nézve jogtalan hasznot jelent, okszerűen következik, hogy a vádlott a cselekményt azon célból követte el, hogy ezáltal magának jogtalan hasznot szerezzen.