Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

76 Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria 1930. jan. 21. B I. 4506/1929. sz.) Indokok : . . . A vádlott védekezését a St. 44. §-ra alapította és annak bizonyítását kérte, hogy a sajtóközlemény a címteliratban megjelölt ügy nyilvános főtárgyalását hív szellemben és igazán közölte. Ilyirányú bizonyítás elrendelése sem a Bv. 13. §-ban meghatározott feltételekhez, sem a St. 53. és 54. §-ában megszabott korlátokhoz kötve nincs, mert ezek a rendelkezések csak oly esetekben alkalmazandók, ha a vádlott a tényállítások valóságát kívánja bizonyítani. Ennélfogva az a jogi megállapítás, hogy ebben az ügyben a valóság bizonyításának a Bv. 13. § utolsó bek. alapján volt helye, a törvény téves értelmezését foglalja magában . . . = Kúria : A St. 44. § alkalmazása szempontjából csupán a közlés hü szellemét kell bizonyítani, ez a bizonyítás azonban a Bv. 13. §-ával nem hozható kapcsolatba (BJT LXXIX. 99. 1.). — A közlés hü szellemének igazolására hivatalból folytatandó le a bizonyítás és a Bv. szerinti korlátok min érvényesülnek (BJT LXXIX. 99. 1.). 73. Jogos vagy alaposan jogosnak vélt követelés kiegyenlítésére felhívás azzal a fenyegetéssel, hogy nemfizetés esetén törvényes hatósági eszköz igénybevétele következik; nem zsarolás. Ügyvéddel szemben fegyelmi feljelentés kilátásbahelyezése nem zsarolás, ha az ügyvéd oly magatartást tanúsított, amelyet mint szabálytalanságot joga volt a fenyegetőnek az ügyvédi kamara tudomására hozni. fKúria 1930_ febr 19 B L 271/1929. sz.) Indokok : .... A vádlott eljárása nem volt jogtalan, illetve a vádlottnál hiányzott a cselekmény jogtalanul való elkövetésének tudata. A vádlott ugyanis, akinek követelését utóbb a bíróság is jogosnak találta, alaposan következtethette azt, hogy a sértett eljárása jogellenes, az ő követelése pedig jogos volt. Aki pedig jogos vagy legalább is alaposan jogosnak véli követelésének bírói úton való érvényesítése előtt adósát a már egy ízben megtagadott fizetés teljesítésére azzal a fenyegetéssel hívja fel, hogy nemfizetés esetében peres úton fogja követelését érvényesíteni, az nem cselekszik jogtalanul, mert csupán jogos és törvényes eszköz igénybevételét helyezi kilátásba. Igaz ugyan, hogy a vádlott fegyelmi feljelentés megtételét is kilátásba helyezte, ámde jogtalannak ez a ténye sem tekinthető, mert a vádlott a sértett részéről olyan eljárást tapasztalt, amelyet mint szabálytalanságot joga volt az ügyvédi kamara tudomására hozni.