Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

vi Tartalommutató. Lapjelentő büntetőjogi felelőssége megállapításának, ha ezek a való tények a feljelentésben hiányosan vannak felsorolva és — akár szándékosan, akár vétkes felületességből — nem adják vissza híven mindazokat az eseményeket, nyilatkozatokat és tényeket, amelyeket a feljelentő ismert és amelyek a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény történeti alapját alkotják 121 204. Hamis feljelentésért a büntetőjogi felelősséget nem zárja ki az a körülmény, hogy a feljelentést a vádlott, mint ügyvéd, meghatalmazotti minőségben tette. Az ügyvédet megillető felelőtlenségnek határai csak addig terjednek, ameddig a fél képviseletében eljáró ügyvéd a törvény és jog területén mozog 121 205. Oly esetben, mikor az ügyvéd a beadványt a féltől nyert információ alapján szerkesztette és nincs adat arra, hogy az információ valótlanságáról tudott, a beadványért ő büntetőjogi felelősséggel nem. tartozik 123 155. A hamis vád miatt indított bűnügyben az előzményes bűnper olyan előzetes kérdés, amelynek jogerejű elintézéséig az elévülés a Btk. 109. §-ban foglalt rendelkezéshez képest, tehát a törvény erejénél fogva, a bíróságnak a felfüggesztést kimondó külön határozata nélkül is nyugszik 87 XIV. FEJEZET. A szeméremelleni bűnlettek és vétségek. 181. Az előkészület határán túlmenően a Btk. 232. §-ba ütköző bűntett kísérletét követi el, aki a nemi közösülés céljából a sértett nő ellen erőszakot alkalmazott, amivel a bűntett egyik tényálladéki elemét és elkövetési cselekedetét valósítja már meg 106 231. Egy-egy rendbeli, önállóan véghezvitt bűntettben bűnösök azok a vádlottak, akik egy leittasodott nővel — a nélkül, hogy egymás érdekében csak segítő tevékenységet is vittek volna véghez — egymás után közösültek 147 76. A Btk. 232. § 1. pontjában említett erőszak oly tényleges erőkifejtést jelent, amely a nő ellentállásának a legyőzésére, tehát annak személye ellen irányul és arra alkalmas is. Az ajtó bezárása, amivel a vádlott inkább a meglepetés ellen akarta magát biztosítani, ilyen személy ellen irányuló erőszaknak nem tekinthető : 56 125. Tizenkét éven aluli és így akaratának nyilvánítására még képtelen leánygyermeken elkövetett fajtalanság a Btk. 233. § alá eső szeméremelleni erőszak bűntettének minősül 73 88. Az erőszakos nemi közösülés büntethetőségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy a tettes és a sértett között az elsőfokú bíróság jogerőre még nem emelkedett ítéletének kihirdetése után, de a bűnvádi ügyben utolsó fokon eljáró bíróság véghatározatának kihirdetése előtt házasság jött létre 61 124. öntudatlan, akaratnyilvánításra vagy védelmére tehetetlen férfival vagy 12 éven aluli fiúval erőszak vagy fenyegetés nélkül elkövetett fajtalanság csak a Btk. 241. § szerint minősül 73 89. Pusztán abból a körülményből, hogy a St. 47. § a Btk. 248. § alá eső vétséget a kir. törvényszék hatáskörébe utalta, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a Btk. 248. $,