Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 31 nem is, de más tényezők közrehatásával oka volt-e a pajta összedőlésének. A kir. ítélőtábla ténymegállapítása azonban erre nézve ellenmondó és így jogi következtetés alapjául nem szolgálhat. Amíg ugyanis a kir. ítélőtábla egyfelől tényként azt állapította meg, hogy az agyaghabarccsal való építés helytelen volt ugyan, de ez az építési mód egymagában nem hozható összefüggésbe az összedőléssel és az agyaghabarcs használata egymagában p, beállt eredménynek oka nem lehet; addig másfelől minden hozzáadás nélkül valónak fogadta el a kir. ítélőtábla, hogy az összedőlés nem az agyaghabarcsra, mint helytelen kötőanyagra vezethető vissza. A törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása végett szükséges annak világos megállapítása is, tudott-e a vádlott arról, hogy a talaj a beázás után kellően elszigetelve nem lett, úgy nemkülönben arról, hogy a téglák időelőtt és helytelen módon helyeztettek el az épületre, és arról, hogy a pajta már korábban pattogott-ropogott. A kir. ítélőtábla ezeknek megállapítását mellőzte. Ilyen körülmények között pedig az ügy eldöntésre nem alkalmas. A koronaügyész indítványozta ugyan, hogy a tényállást a II. Bn. 33. § alapján a kir. Kúria helyesbítse, ez azonban az adott esetben a kir. Kúriának nem áll módiában. Az a jog ugyanis, amelyet a II. Bn. 33. § a semmisségi panasz elbírálására hivatott bíróságnak ad, nem terjed ki arra az esetre, amikor a bizonyítékok miként való értékeléséről van szó, mert-ez a müvelet semmi esetben sem vonható a semmisségi panasz elbírálására hivatott bíróság vizsgálatának körébe. Akkor tehát, amikor az eljárt bíróság nem állapított meg kétséget nem tűrően, avagy mellőzött olyan, a törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása végett lényeges tényt, amelynek megállapítása a bizonyítékok értékelésétől függ, akkor a semmisségi panasz elbírálására hivatott bíróság a ténymegállapítást nem helyesbítheti. Es ezért ilyen esetben a megsemmisítésnek nem a II. Bn. 33. § 2. bek., hanem a Bpn. 35. § alapján van helye . . . = A Bpn. 35. § és a II. Bn. 33. § egymáshoz való viszonyára lásd Mendelényi id. mü 136—142. 38. Oly esetben, mikor a vizsgálat megszüntetését kimondó jogerős határozat egyedül a vád elejtésén sarkall (Bp. 128. §) és ezért nem is tartalmaz olyan adatokat, amelyekből a kártalanítás igény feltétele bírói megállapítás erejével tűnne ki, a kir. Kúria jeladata, hogy a bűnvádi eljárás adatait ebből a szempontból megvizsgálja. (Kúria 1930. dec. 3. B I. 7036/1930. sz.) — Kúria : Ha a megszüntető végzésben a cselekmény elkövetésére vonatkozó ténymegállapítás nincsen, a kártalanítási igény megállapítására hivatott bíróságnak kell eldöntenie azt, hogy a kártalanításra alapul SZDIgáló körülmények fennforognak-e? (BDtár XXII. 118.) 39. Szerződés kötésénél az akaratközösség létrejöttét lényegileg befolyásolni alkalmas körülményeknek szándékos elhallgatása egymagában is fondorlatos megtévesztés.