Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria 1930. okt. 8. B III. 5072/1929. sz.) Indokok : ... A tényállás szerint a vádlott az általa a sértettekkel létesített megállapodásának megfelelően készített és a sértettek által aláírt tervrajzon a sértettek névaláírása fölött maradt üres helyre utóla<* már a ház felépítése után, a sértettek tudta és beleegyezése nélkül egy megállapodást írt be, amely szerint a sértettek arra kötelezték magukat, hogy az egyik közfal újból való felépítéséért, bevakolásáért és a telekkönyvi átírás kieszközléséért 10 millió koronát fizetnek. A megállapodást hónapokkal az építés befejezése után két tanúval is aláíratta. Ilyen módon a vádlott hamis okiratot készített. Erre a megállapodásra a vádlott már a nyomozat során hivatkozott, a főtárgyaláson pedig be is csatolta a hamis okiratot annak bizonyítására, hogy a vádban szereplő 10 millió K-t nem a váltóban foglalt 28 millió K követelés résztörlesztéséül, hanem azon megállapodás alapján kérte és kapta a sértettektől. Az alsófokú bíróságok a bűnösséget azért nem állapították meg, mert a vádlott a hamis magánokiratot csak a bünperben védelmének alátámasztása céljából használta fel és ebben a bünperben nem lett eldöntve az, hogy a sértetteknek a megállapodásban foglalt fizetési kötelezettsége fennáll-e vagy sem. Az ilyen felhasználás pedig nem vonható a Btk. 401. § alá. Ez az érvelés nem helytálló . . . A Btk. 401. §-a felhasználásra nézve csak azt a közelebbi meghatározást tartalmazza, hogy a felhasználásnak a kötelezettség, jog stb. bizonyítására kell történnie. Sohasem tett a bírói gyakorlat különbséget a tekintetben, hogy a bizonyításra való felhasználás polgári vagy bűnperben vagy peren kívül, akár nem is a hatóság előtt történik-e. Nem akadálya ezen tényálladéki elem megvalósulásának az sem, ha a felhasználás a követelés létezésének bizonyítására ugyan, de a vádlott védelmének alátámasztása céljából történik ; mert a bizonyításra való felhasználás további célja a Btk. 401. és 402. §-ban körülírt tényálladéknak nem alkotó eleme, tehát nem a bűnösségre vonatkozó körülmény. De nem is a beszámítást kizáró vagy a büntethetőséget megkülönböztető ok az, ha a bűncselekmény a bűnváddal szemben való védekezés céljából történik. A büntetőtörvények bizonyos esetekben büntetlenséget biztosítanak ugyan a bűnvád elleni védekezés körében elkövetett bűncselekményeknek (Btk. 224. §, Bv. 17. §), de ez a büntetlenség csak a törvényben kifejezetten meghatározott esetekre szorítkozik. Az alsófokú bíróságok által kiemelt okok tehát nem akadályai annak, hogy a vádlott tettében a bizonyításra felhasználás tényálladéki eleme is megállapíttassék . . . = A használat fogalmához 1. a jelen kötetben 49. sorszám alatt közölt határozatot is. 23. Az Országos Munkásbeteg segély zö Pénztár, valamint ennek helyi szervei: a Kerületi munkásbiztosító