Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

B ü ti tetőjogi Döntvénytár. 5 ugyanis tényálladóki alkotó elemnek tekinti a törvény az üzletszerű tevékenykedést. Vagyis ezeknél olyan cselekményeket, amelyek különben nem volnának büntetendők, éppen csak a tevékenység többszöri elkövetése, az illető tevékenységgel keresetképpen való foglalkozás miatt helyez büntetés alá. Itt tehát vitán felül áll, hogy ezek a törvényhelyek úgy értelmezendők, miszerint a tettes többszöri tevékenykedése : a szemfényvesztéssel, a zugírászkodással való üzletszerű foglalkozás, a kézizálogra iparszerűleg kölcsönadás törvényes egységnek tekintendő ; bűnhalmazat felvételéről tehát ezeknél nem lehet szó ; mert itt a törvény magát az üzletszerűséget jelölvén meg mint ..a bűncselekmény létrejöttéhez megkívánt tényálladéki ismérvet, ezeknél a bűncselekményeknél nem jöhet létre — akár egynemű, akár különböző — büntetendő tényálladék. Ezeknél a halmazat kérdése elesik és a most említett, valamint hasonló esetekben — az imént kifejtett okokból — a Btk. anyagi bűnhalmazatra vonatkozó szabályainak a törvény útján történt áttöréséről nem lehet szó. Sokkal nagyobb jelentősége van az üzletszerűségnek ott, ahol a törvény azt mint minősítő körülményt jelöli meg ; vagyis ott, ahol az üzletszerűség nem tényálladéki alkatelem, hanem mint súlyosabb büntetési tételt maga után vonó körülmény szegődik olyan tevékenységi mozzanatokhoz, amelyek önmagokban is kimerítik valamely büntetendő cselekmény összes tényálladéki elemeit ; vagyis ott, ahol az egyszerű ténykedés esetében is már büntetendőnek rendelt tényálladék minősített esete gyanánt állapítja meg a törvény azt, ha a tettes ezzel a büntetendő cselekménnyel «üzletszerűleg foglalkozik*. Minősített esetek közé tartozik a kerítésnek ezúttal szóbanlevő minősített (Bn. 45. § 4. pontja) esete is. Ezekben az esetekben kizárólag minősítő körülményről lévén szó, nyilvánvaló, hogy pusztán e minősítés miatt az alapcselekmény jellege, jogi vonatkozása nem változik meg ; nem változik meg tehát annak a Btk. 96. -§-hoz való viszonya sem éppen úgy, mint ahogy áll ez a szabály a törvény rendelkezésénél fogva valamely más okból enyhébben vagy súlyosabban minősített bűncselekmények esetében is. Vagyis : a törvény által enyhébben vagy súlyosabban minősülő több büntetendő cselekmény — a Btk. 96. § általános rendelkezése szerint —• egymással anyagi halmazatban van, ha és amennyiben azokat a törvény kifejezetten törvényes egységbe (összefoglalt bűncselekmény) nem foglalta és illetőleg ha azokra az ítélkező bíróság meg nem állapította, hogy folytatólagosan lettek elkövetve. Márpedig a kerítés bűntette és vétségéről, valamint ezek büntetési tételeiről rendelkező Bn. 43—47. §-ai