Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Tarlalomm utató. XXVII 1921 : III. tcikk. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. Lap 168. Az 1921 : III. tc. 1. §-ban meghatározott bűncselekménynél a tettes céljának a mozgalommal kapcsolatban nem kell köz­vetlenül az erőszakra irányulnia, hanem csupán az szüksé­ges, hogy a tettes tudatában legyen annak, mikép az a mozgalom, amelyet ő kezdeményezett vagy amelyben tevé­keny részt vett, erőszakos módon fogja a célba vett ered­ményt elérni 9ö 180. Az 1921 : III. tc. 1. § intézkedései nem követelik meg, hogy a mozgalom kifejezetten az erőszakra irányuljon, hanem az erőszakot csak mint a cselekmény végrehajtásának módját jelölik meg, amiből következik, hogy elegendő, ha a mozga­lom kezdeményezői és résztvevői tudatában vannak, hogy az általok elérni kívánt cél csak erőszakkal valósítható meg 105 245. Kommunista-párt vezetőjével itthon való kommunista szer­vezkedésre irányuló célból felvett érintkezés, sejtszervezke­dés létesítése, ezeknek pénzzel ellátása, röpiratok több­szörösítése és terjesztése és a szervezkedés fejlesztésére irá­nyuló megbeszéléseken résztvétel az 1921 : III. tc. 1. § alá esik. A közvetlen erőszak nem tényálladéki eleme a bűn­cselekménynek. Elég, ha a szervezkedők tudják, hogy ki­tűzött céljukat csak erőszak útján érhetik el 154 168. A kommunista mozgalomnak sejtkiépítés útján való ki­terjesztése, úgyszintén propaganda-röpiratok készítésének, sokszorosításának és terjesztésének elhatározása : kimeríti a vezetői és szervezői ténykedést 96 180. Az a tevékenység, amely a résztvevők minél nagyobb számá­nak megnyerésére, tehát a mozgalom körének lehető ki­terjesztésére irányult : vezetői és kezdeményezői ténykedés 105 250. Az 1921 : III. tc. 6. §-a alá eső izgatásnál a büntetőjogi fele­lősség szempontjából közömbös, hogy való vagy valótlan té­nyek sorakoztatnak-e fel a gyűlölet kiváltására. A katonaság intézményét nemcsupán a saját, hanem más állam fegyveres erejénél állítólag előforduló katonai természetű visszaélések kiszínezésével is gyűlöletessé lehet tenni 157 237. Oly sajtótermék elkobzásának és megsemmisítésének ki­mondása iránt való eljárás, amely az 1921 : III. tc. 7. §-a alá eső vétség tényálladéki elemeit is magában foglalja, a kir. ítélőtábla székhelyén működő törvényszék hatáskörébe tarto­zik 150 1921: XXII. tcikk. Védjegyiiovella. 111. Annak a cselekménye, aki ásványvizet tudva olyan palack­ban hoz forgalomba, amely másnak a javára szóvédjegyként belajstromozott, dombornyomású felirattal van ellátva, akkor is kimeríti az 1921 : XXII. tc. 7. §-a alá eső védjegybitorlás vétségének tényálladékát, ha a palackra forgalombahozatal előtt a saját címkéjét ragasztja fel 68

Next

/
Thumbnails
Contents