Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

xxív Tartalommutató. Lap mely más közhivatalnok. A felhatalmazást ilyen esetben a közvetlen felettes hatóság is megadhatja 128. Az egységesen fellépő csendőr járőr a csendőrségnek egyik része ; ennek folytán a sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés csupán felhatalmazásra üldözhető 75 104. Az államkincstárral szerződéses viszonyban álló postamester által a postaigazgatótág engedélyével felfogadott és fogadalmat tett postakiadó a büntetőtörvény szempontjából közhivatalnoknak tekintendő s így a hivatása gyakorlására vonatkozólag elkövetett rágalmazás a Bv. 3. § 2. pont szerint minősítendő s a Bv. 9. § 6. pont értelmében csak felhatalmazás alapján üldözhető 66 147. Tényállítást nem tartalmazó becsületsértő kifejezések miatt — bár azok a Bv. 9. §-ban megjelölt személyek ellen használtattak — magánindítvány alapján indítható meg a bűnvádi eljárás 84 192. Rágalmazást nemcsak az követ el, aki tudva valótlan tényeket állít, hanem az is, aki abban a hiszemben állít rágalmazó tényeket, hogy azok valók s ez utóbbi esetben a jóhiszeműség nem mentesíti a vádlottat 111 8. Aki tagadja, hogy a rágalmazó tényt állította, annak nincs jogcíme ahhoz, hogy az állítás valóságát a Bv. 13. § 1. pont alapján bizonyíthassa; a rágalmazó tény állításának tagadása, másfelől annak vitatása, hogy a rágalmazó tényállítás közérdeknek vagy jogos magánérdeknek előmozdítása, megóvása vagy védelme céljából történt, nem fér össze 10 227. Ha a valóság bizonyításának elrendelése a sértett hozzájárulásával történt, sem a bár kétségtelen sértési szándék, sem pedig a közérdek vagy jogos magánérdek hiánya nem akadálya a valóságbizonyítás elrendelésének 144 103. V büntetőbíróság semmiféle társadalmi fórum határozatát — így a kaszinói választmányok kizáró határozatát — sem ismerheti el oly döntő hatályúnak, amelyre ítéletét feltétlenül alapíthatja 65 163. Valamely tényre közvetlen utaló és becsületsértést magábanfoglaló kifejezés, a tény valósága esetén is. csak akkor vonható a Bv. 16. § rendelkezése alá. ha a kifejezés használatára a való tény kellő alapot nyújt, vagyis ha a kifejezésben foglalt sértés nem súlyosabb, mint a valónak bizonyult tény diffamáló volta 65 79. Vájjon a megjelölt bizonyítékok alkalmasak-e a valóság bizonyítására és így beszerzésük indokolt-e, alaki kérdés, amelynek tárgyában nem a Bp. 385. § 1. a), hanem a 384. § 9. pont alapján lehet semmisségi panasszal élni 5$ 193. A valóság bizonyításának kérdése általában nem alaki, hanem szorosan a Bv. 16. §-hoz kapcsolódó anyagjogi kérdés, és így az e körül okozott sérelem a Bp. 385. § 1. a) pont alá eső anyagi semmisségi ok. A valóság bizonyításának megengedése kérdésében előterjesztett egyes bizonyítékok beszerzésére már alaki kérdés, a bíróság határozatát e részben tel iát csak a Bp. 384. § 9. pont alá eső alaki semmisségi okból lehet megtámadni 111 213. Rendkívül nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádlott a közleményt nem könnyelmű gondatlanságból, hanem a tőle várható bizonyos utánjárás során beszerzett adatok alapján írta és hogy egyes ténybeli adatok valóságára való tekintettel