Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Táttalotntnutátó. xxv L»p aem vitatható «-l tőié a jóhiszeműségnek bizonyos foka sem. Büntetés végrehajtásának felfüggesztése 129 216. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádlott az esetnek egyes körülményei által megtévesztetvén, bizonyos jóhiszeműséggel, közérdekből vélt eljárni. Büntetés végrehajtásának felfüggesztése 137 228. Enyhítő körülmény, hogy a tényállítások egy része valónak bizonyult, másik része pedig nem állax^ít meg bűncselekményt 14S 44. A Bv. 17. § a kényszeregyességi eljárás megindítását kérő beadványban használt tényállításokra és kifejezésekre is kikiterjed 3fr 42. A Bv. 17. § — mégpedig e §-nak nemcsak 2., hanem 1. bek. is — csupán az ügyfélnek vagy képviselőjének nyilatkozataira alkalmazható, de nem nyerhet alkalmazást tanúnak vallomása vagy egyéb nyilatkozatai tekintetében '•'<'•> 43. Tanúvallomásban foglalt nyilatkozat miatt csak az esetben nem állapítható meg rágalmazás vagy becsületsértés, ha a tanú a hatóság kérdéseire adja elő közvetlen észleleten alapuló tudomását és nem lépi túl a kötelességszerű feleletadás keretét; ilyenkor ugyanis a tanú csupán polgári kötelességének tesz eleget, de az e kereten túlmenő nyilatkozatokért a tanú a Bv. értelmében felelősséggel tartozik 34 107. A Bv. 17. § 1. bek. a tanúnak vallomása vagy egyéb nyilatkozatai tekintetében nem alkalmazható. A tanúnak vallomásáért való jogi felelősség köre t>7 31. A Bv. 17. § 2. bek. az ügyfélnek vagy képviselőjének nem csupán az ügyfelekre vagy képviselőikre, hanem a folyamatban levő ügyben szereplő tanukra és szakértőkre vonatkozó nyilatkozatát is mentesíti 26 44. A Bv. 17. § 2. bek. a nem az ügyfélre, hanem másra vonatkozólag tett nyilatkozatra csak abban az esetben biztosít mentességet, ha a fél joggal szükségesnek tarthatta a maga érdekében a nyilatkozat megtételét 36 30. A vádlott fellebbezésében foglalt oly tényállítás miatt, amely az üggyel szoros összefüggésben áll, sőt a védekezés főindoka, a Bv. 17. § 2. bek. kizárja rágalmazás megállapítását 26 139. A Bv. 17. §-ban meghatározott mentesség független a valóság bizonyításának kérdésétől; nem zárja ki a 17. § alkalmazását az a körülmény, hogy a vádlott a valóságot nem akarta bizonyítani 82 127. Annak eldöntése, vájjon a Bv. 17. §-a alkalmazásának feltételei fennforognak-e, a járásbíróság részéről csupán tárgyalás tartása után történhetik meg. A Bv. 17. §-ban biztosított mentesség okából a járásbíróság sem tagadhatja meg a bűnvádi eljárás megindítását 74 100. A Bv. 18. §-ban írt rendelkezésnek a rögtönösség nem eleme 64 12. A hamis vádnak egyik tényálladéki eleme az, hogy a vádban állított tény valótlan legyen, a másik az, hogy a tettes e valótlanság tudatában emelje vádját. Az előbbinek megállapítása a ténykérdés körébe esik, az utóbbi megállapítás felülvizsgálat tárgya lehet. A gondatlanságból elkövetett hamis vádolással egyértelmű, hatóság előtti rágalmazás megállapítása, mikor a vádlott egy neki nem tetsző és jogi felfogásával nem egyező bírói határozatot kellő ténybeli alap nélkül elegendő-