Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Tartalommutató. XXII La társadalmi értekét Lealacsonj ító és megszégyenítő kifejezések használatával támadni nem szabad 136 214. Sem valamely kormány, sem annak bizonyos politikai rendszere nem jeleni i magát az államot vagy nemzetet és így a kormányzattal szemben használt sértő bírálat kimerítheti ugyan az illető kormány sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés tényálladékát. de még nem valósítja meg az 1921 : III. tc. 7. § alá eső vétségei 136 213. M. kii-, miniszter sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás. A miniszter ténykedései bírálhatók a nélkül, hogy ezáltal a nemzet megbecsülése vagy hitele csorbát szenvedne 129 216. Rágalmazást követ el, aki egyetemi tanárnak az állására való pályázás és állásának elfglalása körüli magatartását tolakodónak minősíti 137 217. Rágalmazást követ el, aki egyetemi tanárról azt állítja, hogy egy más által írt művet tanári kinevezés ellenében saját neve alatt megjelentetett . . • 138 32. Rágalmazás bíróról annak állítása, hogy egyáltalán nem ismeri a törvényeket és jogszabályokat 27 29. Fellebbezésben foglalt oly tényállítás, amely az elsőbíróságnak pervezetési tevékenységét teszi bírálat tárgyává, anélkül, hogy csak célozna is a kifogásolt intézkedések tudatosan törvénysértő voltára, rágalmazást nem állapít meg 25 102. Igaz, hogy a Pp. 61. § jogot ad a félnek, hogy kifogásolhatja a bírót, ha oly okok forognak fenn, melyek az ügyre való tekintettel elfogultsága iránt alapos kétséget támasztanak. Ha azonban a fél a nélkül, hogy az előtte ismert aggályossági okot érvényesítette volna, a bíró előtt tárgyalásba bocsátkozott vagy előtte kérelmet terjesztett elő, akkor már büntetőjogi felelősség nélkül nem állíthatja, hogy a bíró elfogultsággal járt el és határozott 6 169. Híresztelés a Bv. 1. § alkalmazásában ; a mástól szérzett értesülés továbbadása 9 100. A becsületsértés tényállítás használata is elkövethető akkor, ha a tényállítások közmegvetésre sem büntető vagy fegyelmi eljárás megindítására nem szolgálhatnak alapul, hanem csupán arra alkalmasak, hogy annak, akivel szemben használtattak, társadalmi megbecsülést csökkentsék 6 148. A Bv. 1. §, eltérően a Btk. 258. §-tól. nem foglalja jogi egységgé a rágalmazásnak azt az esetét, amikor a rágalmazó tény több, habár nem együttlevő személy előtt állíttatott: a Bv. alkalmazásában annyi rágalmazás vétségét kell megállapítani, ahány alkalommal más eg\rén előtt e törvény tényálladéki elemeit tartalmazó valótlan tényt állít vagy híresztel a tettes 8 101. A törvény alapján hatóságilag szervezett tűzoltóság tisztjei, valamint a parancsnokságuk alatt álló tűzoltók is a rágalmazás és becsületsértés szempontjából oly tekintet alá esnek, mint bármely más közhivatalnok 6 105. II. A felhatalmazás megadása csak akkor tartozik a m. kii1, belügyminiszter hatáskörébe, ha a sértett a csendőrség a maga egészében, vagy legalább is önállóan működő részében 6 105. Ha a sértett a csendőrségnek valamely tisztje vagy altisztje, ez a rágalmazás szempontjából oly tekintet alá esik, mint bár-