Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

156 Büntetőjogi Döntvénytár. adta le közlését a sértettről, mely közlés szándékos lévén, az a valótlanság tudatával teljesen egyenértékűnek volt tekintendő . . . = Tudakozó-iroda büntetőjogi felelőssége : BDtár XIX. 33. 247. A Btk. 400. § alá eső közokirathamisítás esetében annyi bűncselekményt kell megállapítani, ahány személynek érdekei valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatok bevezetése által jogsérelmet szenvedtek, még akkor is, ha e bevezetés alapjául a vádlott által készített egy hamis biztosítéki okirat szolgált. (Kúria 1931. szept. 30. B III. 8070/1930. sz.) Indokok .... A Btk. 400. § 1. bek.-ben említett nyilvános könyvek és más közokiratok nemcsak az államnak közvetlen érdekeit védik, hanem a bennük szereplő egyének nyilvánosan tartott jogi érdekeit is. Ezért a Btk. 400. § alá eső bűncselekmény annyiszor megvalósul, ahány egyénnek érdekei valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatok bevezetése által jogsérelmet szenvedtek. E jogelv mellett a bűnhalmazat szempontjából közömbös, hogy a több egyén jogai vagy jogviszonyai lényegére vonatkozó valótlan tények bevezetése egy vagy több hamis okirat alapján, a tettesnek egy akaratelhatározásából eredő egy közreműködése alapján, egy telekjegyzőkönyvben egy bírói végzéssel jött létre. Mikor a bűnjeles biztosítéki okirat alapján K. Istvánnak és S. Mátyásnak, tehát két egyénnek a telekkönyvi jogai lényegére vonatkozó valótlan tények vezettettek be a telekkönyvbe, mint nyilvános könyvbe, habár e bevezetés alapjául a vádlott által készített egy hamis biztosítéki okirat szolgált is, a vádlott cselekménye a Btk. 400. §-ba ütköző és a 2. bek. szerint minősülő két közokirathamisítás bűntettének minősítendő^ Tévedett tehát a másodfokú bíróság abban, hogy ezt a két büntettet egynek minősítette. Viszont téves a kir. főügyésznek az a jogi álláspontja, hogy a vádlott cselekményei által azért létesült három bűntett, mert a telekkönyvi bejegyzések három betétben foganatosíttattak. A bűnhalmazat szempontjából csak az lehet irányadó, hogy hány egyénnek a jogi érdekei sértettek a bejegyzés által... 248. Sem a jogtalan vagyoni haszon célzata, sem a kár bekövetkezése nem tényálladéki eleme a Btk. 386. §" alá eső bűncselekménynek, az sem kellék, hogy a követelés végleg behajthatatlanná vált legyen, elég a követelés veszélyeztetettsége. A kár bekövetkezése súlyosító körülmény. (Kúria 1931. szept. 1. B I. 875/1931. sz.) Indokok : . . . A védő szerint a bűnösség nem állapítható meg, mert a T. Antalnéval kötött szerződés már eredetileg érvénytelen lévén, a szóbanforgó vagyonátruházás is érvénytelen ; mert továbbá a sértett éveken át nem vezetett az üzleti vagyonra kielégítési végrehajtást, tehát ő maga okozta azt, hogy a kielégítési alap idővel elveszett; mert a vádlott nem rejtette ésnem titkolta el vagyonát, hanem a sértett és jogi képviselője a vagyon fel-