Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 157 kutatása körül mulasztást követtek el ós azért nem tudtak a kielégítési alapra reátalálni; mert a vádlottnak nem volt károsítási célzata ; mert végül nem elég a kielégítés veszélyeztetése, hanem az elvonásnak vagyis a károkozásnak valóban be is kell következnie. Ez az érvelés egész terjedelmében téves. Az a körülmény ugyanis, hogy a T. Antalnéval kötött ügylet érvényes-e vagy nem, a vádlott bűnössége szempontjából annyival inkább közömbös, mivel a vádlott ezt a szerződést maga is érvényesként ismerte el; mert továbbá a vádlott alig hat héttel a sértettel kötött egyesség után már átruházta üzletét s bár a sértett sietett a meglévő ingóságokra biztosítási végrehajtást vezetni, a vádlott azokat mégis elrejtette és eltitkolta, úgyhogy vagyon hiányában a kielégítési végrehajtás foganatosítása akkor már kilátástalan volt ; mert a vádlott az üzleti berendezési tárgyakat egymásután három különböző helyre is elszállíttatta, nyilvánvalóan abból a célból, hogy azokat a sértett elől elrejtse és kielégítési alapját elvonja, míg végül azok egy harmadik egyén házbértartozása miatt elárvereztettek, me,ly tényekből pedig nyilvánvaló, hogy a sértettnek épp a vádlottnak elvonási műveletei miatt nem állott módjában az ingók hollétét megállapítani és azokra kielégítési végrehajtást vezetni. Mindebből egyben kitűnik, hogy a vádlott károsítási célzattal vonta el a sértett elől a kielégítési alapot, márpedig a Btk. 386. § szerint sem a jogtalan vagyoni haszon célzata, sem a kár bekövetkezése nem törvényi ismérv ; az, hogy a követelés végleg behajthatatlanná vált legyen, közömbös, mivel elég, ha a behajtás a §-ban előírt módon veszélyeztettetett, ami az adott esetben megtörtént, sőt a tényleges károsodás is bekövetkezett, amit súlyosítóként kellett figyelembe venni . . . = Kúria : Nem tényálladéki elem sem az adós haszna (EH BHT 505.; BDtár VI. 110.), sem a hitelező károsodása (EH BHT 538.; BDtár VIII. 128.). Ugyanígy: DBtár XXIII. 9., 44., 143. 249. Rablás esetében nem enyhítő körülmény az alacsony műveltség, mert a már többször büntetett vádlottnak alacsony fokú műveltsége mellett is biztos tudatában kellett lennie e bűntett jogellenes jellegével, súlyával és következményeivel. (Kúria 1931. okt. 27. B II. 4071/1931. sz.) = u gyanez az élet ellen irányuló szándékos bűncselekményekre, továbbá a gyujtogatásra nézve : EH BHT 274., 276. 250. Az 1921: III. te. 6. § alá eső izgatásnál a büntetőjogi felelősség szempontjából közömbös, hogy való vagy valótlan tények sorakoztatnak-e fel a gyűlölet kiváltására. A katonaság intézményét nemcsupán a saját, hanem más állam fegyveres erejénél állítólag előforduló katonai természetű visszaélések kiszínezésével is gyűlöletessé lehet tenni. (Kúria 1931 okt< 20 fi L m2/1931> gz>) Indokok :... A semmisségi panasz arra van alapítva, hogy a rajzoló nem a katonaság, hanem a háború intézménye ellen