Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

154 Büntetőjogi Döntvénytár. ségét osztályelleni izgatás büntette címén megállapítván, az ugyanazon §-ba ütköző tulajdon jogintézménye elleni izgatás alóli felmentésnek a Bp. 326. § 1. pont alapján külön nem volt helye, mert a Bp. 326. § 1. pont alapján a felmentés csak akkor mondható ki, ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, márpedig az itt vád tárgyául szolgáló cselekmény a törvényszék megállapítása szerint is bűncselekmény, mégpedig ugyancsak izgatás büntette . . . = V. ö. a jelen kötetben 55. és 207. sorszámok alatt közölt és idézett •eseteket. 245. Kommunista-párt vezetőjével itthon való kommunista szervezkedésre irányuló célból felvett érintkezés, sejtszervezkedés létesítése, ezeknek pénzzel ellátása, röpiratok többszörösítése és terjesztése és a szervezkedés fejlesztésére irányuló megbeszéléseken résztvétel az 1921. évi III. tc. 1. § alá esik. A közvetlen erőszak nem tényálladéki eleme a bűncselekménynek. Elég, ha a szervezkedők tudják, hogy kitűzött céljukat csak erőszak útján érhetik el. (Kúria 1931. okt. 6. B I. 3056/1931. sz.) Indokok .... Az 1921 : III. tc. 1. §-ba ütköző, annak 2. bek. szerint minősülő vétséget az követi el, aki bármely cselekménye által tevékeny módon vesz részt oly mozgalomban vagy szervezkedésben, amelynek célja az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatása vagy megsemmisítése, különösen a magát proletárnak nevező társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítése. Aki ily mozgalom vagy szervezkedés keretében cselekvőleg működik, azt ezáltal támogatja, előmozdítja ; az pedig nem vitás, hogy az ily szervezkedések a bolsevizmus létesítését célozzák, ami viszont — miként a közelmúlt szomorú példái mutatják — a nemzet fennmaradásának «gyik legfőbb alapját képező hitéletnek, a társadalom főgerincét alkotó családi életnek, majdnem az összes kultúrintézményeknek megsemmisüléséhez vagyis az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatásához vezet. A főtárgyaláson ismertetett «A kommunista internacionálé alapkövei)) című, Kun Béla bevezetésével ellátott propagandafüzet nyíltan hangoztatja, hogy a kommün jelentősége abban áll, hogy megkísérli széttörni a polgári államszervezetet, a hivatalnoki, bírói, hadi és rendőrszervezetet és ezeket alapjaiban szétrombolva igyekszik a munkásság a kormányzó, a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétolvasztását tömegszervezetével helyettesíteni. Az ily mozgalomban vagy szervezkedésben való részvétel jogi fogalmát pedig a kir. Kúria megállapítása szerint is kimerítik a vádlottak terhére megállapított tények, különösen külföldi kommunista párt vezetőjével itthon való kommunista szervezkedésre irányuló célból felvett érintkezés, sejtszervezkedés létesítése, ezeknek pénzzel ellátása, röpiratok többszörösítése és terjesztése és a szervezkedés fejlesztésére irányuló megbeszéléseken résztvétel. A bűnösség megállapítása tehát nem sérti az anyagi törvény rendelkezését. ... Az elsőrendű vádlott semmisségi panaszát azzal indokolja, hogy az a mozgalom, amelyben résztvett, nem volt az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló mozgalom. Ilyen mozgalom a védő szerint csak az esetben volna megállapítható, ha a vádlott az eszmeterjesztés érdekében vala-