Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

xvi Tartalommutató. Lap 229. A fellebbvitel korlátozására vonatkozóan a Bp. 381. § 2. bek. 3. pontban foglalt rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűncselekmény enyhébb minősítése tekintetében a vád és az ítélet megegyezése a fellebbviteli perszakban jött létre 146 172. Ha a kir. főügyész a kir. ügyész fellebbezését, melyet ez a vádlott felmentése miatt jelentett be, visszavonta, a sértett nem mint pótmagán vádló, hanem a Bp. 383. § III. 2. b) pont alapján élhet perorvoslattal 101 226. A sértett, aki már az eljárás kezdő szakában kijelentette, hogy a bűncselekmény elkövetőjének megbüntetését nem kívánja, nem léphet fel pótmagánvádlóként akkor, ha a bírói eljárás során a kir. főügyész a kir. ügyész részéről bejelentett fellebbezést visszavonta 144 106. A Bv. 13—-15. §-ai a Bv. 16. §-án át anyagi-jogi (a bűnösség kérdését érintő) rendelkezéseket tartalmazván, nyilvánvaló, hogy ezeknek megsértése nem alaki, hanem anyagjogi semmisségi okot valósít meg. Az alsóbíróságoknak abban a kérdésben való jogi állásfoglalása tehát, hogy a valóság bizonyításának a Bv. 13—-15. §-ai szempontjából van-e helye, a Bp. 385. § 1. a) pontjára alapított semmisségi panasz útján a kir. Kúria döntése alá bocsátható, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az alsófokú bíróságoknak állásfoglalása miatt a Bp. 384. § 9. pont alapján jelentetett-e be semmisségi panasz vagy nem. Ellenben a St. 53. és 54. §-ában foglalt eljárási szabályok megsértésének orvoslása csupán a Bp. 384. § 9. pont alapján bejelentett semmisségi panasz keretében történhetik meg 66 176. A Bp. 385. § 2. pontja alapján semmisségi panasszal lehet élni a miatt, hogy az alsóbíróság az 1921 : III. tc. alá eső bűncselekmény esetében a hat hónapnál rövidebb tartamú fogházra ítélt külföldi vádlottnak az országból kiutasítását és a visszatéréstől örökre eltiltását elrendelte .' 103 239. Az a rendelkezés, hogy az 1921 : III. tc. alá eső bűncselekmények esetében külföldinél a kiutasítást és visszatéréstől eltiltást is ki kell mondani, nem zárja ki, hogy ez a mellékbüntetés az eset körülményeihez képest abban az esetben, ha hat hónapnál rövidebb tartamú fogházbüntetés állapíttatott meg, mellőztessék és így e mellékbüntetés alkalmazása bírói mérlegeléstől és belátástól függ 151 177. A Bp. 385. § 2. pont alapján lehet semmisségi panasszal élni a miatt, hogy az alsóbíróság a gondatlanság által okozott emberölés vétsége esetében a vádlottat az ápolónői foglalkozás gyakorlatától végképpen eltiltotta 104 157. Amikor a kir. ügyész a törvényszék ítélete ellen minden korlátozás és szűkebb körbe szorítás nélkül, általában a büntetés súlyosbítása végett jelentett be fellebbezést, az ily általánosságban tett bejelentés magában foglalja azt az indítványt, hogy a kir. ítélőtábla a törvényszék ítéletének büntetést kiszabó részét a maga teljes egészében és minden vonatkozásban vizsgálja felül. A szigorított dologházbautalás a büntetés súlyosbításának körébe tartozik 99 33. Oly esetben, mikor a Bp. 385. § 1. cj pont alapján már az elsőfokú ítélet sem volt a vádlott érdekében fellebbezve, ily alapon az elsőfokút csupán büntetés tekintetében szigo