Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

I1 ártalom mutató. felhívni arra, hogy a vizsgálat elrendelése iránti indítványát nyolc nap alatt az eljárás különbeni megszüntetésének terhe mellett (Bp. 49. § ut. bek.) adja be XVIII. FEJEZET. Főtárgyalás a törvényszék előtt. 168. Törvényszerű a nyilvánosságnak a főtárgyalásról a közrend veszélyeztetése okából történt kizárása oly esetben, mikor a főtárgyalás nyilvánosságát kommunista propaganda céljaira akarták kihasználni 210. A tettazonosság nem kizárólag a történeti eseménynek mint külvilági jelenségnek egységét jelenti, hanem jelenti egyúttal a jogilag védett érdek azonosságát is. Az ítélkezés szabadságának a jogilag védett érdek azonossága szab határt. A vádba tett és az ítélet alapjául szolgáló jogilag védett érdeknek mindenkor azonosnak kell lennie 127 116. A Bp. 326. § 2. pont a felmentésnek az az esete, amikor az ítélet alkotásának a munkája a tények, vagyis a történeti igazság keresése, vagyis a tényekből valamely döntő jogi elem felismerése már nem a bizonyítékok mérlegelésének, hanem ezen túl a már bebizonyítottaknak vett tények jogszabályokhoz mért értékelésének értelmi munkája, mikor is a felmentés a Bp. 326. § 1. pontjára alapítandó 70 207. Ugyanegy cselekményre marasztalás és felmentés, mint egymást kizáró intézkedés, nem foghat helyet 125 244. Oly esetben, mikor a vád a Btk. 172. § 1. bek. alá eső osztályelleni és a 172. § 2. bek. alá eső tulajdon intézménye elleni izgatásra irányul és a törvényszék csupán az osztályelleni izgatást állapítja meg, a tulaj donelleni izgatás vádja alól való felmentésnek a Bp. 326. § 1. pont alapján külön nincs helye 153 55. Ugyanazon vagyoni bukásból folyólag a vádlott bűnösségének a vétkes bukás vétségében megállapítása mellett nincs helye annak, hogyT a vádlott a csalárd bukás bűntettének vádja alól felmentessék 42 165. A Bp. 162. § minden korlátozás nélkül írja elő, hogy a Bp. 141. § 2. vagy 4. pont alapján előzetes letartóztatásban levő egyént az előírt feltételek mellett biztosíték ellenében szabadlábra kell helyezni ; ezért a Bp. 330. § 4. bek. alapján elrendelt előzetes letartóztatás esetében is helye van biztosíték mellett való szabadlábrahelyezésnek 55 XX. FEJEZKT. Perorvoslatok. 117. Midőn a kegyelmi elhatározás az eljárt elsőfokú bíróságra bízza az elítéltre kiszabott szabadságvesztésbüntetés helyett megfelelő pénzbüntetés megállapítását, az elsőfokú bíróságnak, mint a legfelsőbb megbízással ad hoc kirendelt, tehát lényegében felségjogot gyakorló szervnek az átváltoztatás kérdésében hozott határozata ellen nincs helye perorvoslatnak. Ellenben midőn a kegyelmi elhatározás általános amnesztiát tartalmaz, de bírói döntésre utalja azt a kérdést, hogy a kegyelemnek feltételei valamely konkrét ügyben szereplő vádlottra fennforognak-e, az ezen tárgyban hozott bírói határozat ellen a feleket perorvoslat megilleti 70 xv Lap 68